Ugrás a tartalomhoz

Manitoba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manitoba
Manitoba címere
Manitoba címere
Manitoba zászlaja
Manitoba zászlaja
Közigazgatás
Ország Kanada
SzékhelyWinnipeg
Legnagyobb városWinnipeg
Hivatalos nyelvangol, francia
AlkormányzóJanice Filmon
MiniszterelnökHeather Stefanson (PC)
Adatok
Terület647 797 km2
Népesség1 193 566[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Manitoba témájú médiaállományokat.

Manitoba tartomány Kanada déli középső részében. Az ország nyolcadik legnagyobb tartománya 647 797 km²-es területével. Népessége - 2008-as becslés szerint 1 193 566 fő[1] - az ötödik legnagyobb a kanadai tartományok között.

Fővárosa és egyben legnagyobb városa Winnipeg. Más tízezernél több lakosú városai: Brandon, Thompson, Portage la Prairie és Steinbach. A szövetségi kormány 1870-ben ismerte el önálló tartománynak, és ezzel Manitoba lett az Északnyugati területekből kihasított első tartomány. A kanadai préri három tartománya közül a legkeletibb.

Nevét Loius Riel felkelővezértől kapta. A szó etimológiailag a szellem jelentésű algonkin indián manitu szóból ered. Bár földrajzilag az ország közepén helyezkedik el, történelmileg Kanada első nyugati gyarmatának tartják. Az egyedüli kanadai tartomány, amelynek mélyvízi sarkvidéki tengeri kikötője van: Churchill a Hudson-öbölben, amely egyben a Kanadát Ázsiával összekötő víziút egyetlen kanadai állomása.

Történelem

[szerkesztés]

A tartomány területe az európaiak megérkezése után még sokáig prémvadászok vadászterülete volt. 1821-ben egyesítették a brit Hudson-öböl Társaságot és a kanadai franciák által alapított Északnyugati Társaságot. 1869-ben lett Kanada része, azon belül először az Északnyugati területek része volt, de már 1870-ben megszervezték Manitoba tartományt, amely mai határait 1912-ben érte el.

A legkorábbi európaiak francia nyelvű kanadaiak voltak. A tartomány megszervezése után feszültséget okozott, hogy ők ragaszkodtak az államilag támogatott katolikus hitoktatáshoz. A kérdés jelentőségét végül a nagyszámú új bevándorló szüntette meg azzal, hogy a francia nyelvű katolikusok törpe kisebbséggé váltak.

A Canadian Pacific Railway (Kanadai Csendes-óceáni Vasút) megépülte gyors fellendülést hozott. A tartományba áramlottak az új bevándorlók, távolról érkezett a tőke. Búzát termeltek távoli piacokra. Winnipeg az 1910-es években Kanada harmadik legnagyobb városa volt.

Az évtized második felében lelassult a növekedés. A Panama-csatorna megnyitása 1914-ben csökkentette a vasút jelentőségét, az Európában dúló világháború miatt meg a korábbinál lényegesen kevesebb új bevándorló érkezett. Az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválság nagyon keményen sújtotta a tartományt. Védekezésül feladták az egyoldalúan a búza termesztésére épülő gazdasági szerkezetet.

A 20. század második felében jelentős infrastrukturális beruházások zajlottak. Ezek közül az árvízvédelem kiépítése különösen fontos.

Földrajza

[szerkesztés]

Kanada középső hosszúsági fokain helyezkedik el, bár Nyugat-Kanada részének tartják. Nyugati szomszédja Saskatchewan, keleten Ontario, északon Nunavut és a Hudson-öböl, délen az Amerikai Egyesült Államok két tagállama: Észak-Dakota és Minnesota.

Hosszú partvonala van, részben a tengeren, a Hudson-öbölnél, részben a tavain. A Winnipeg-tón, a világ tizedik legnagyobb édesvizű taván kívül Manitobának még két nagy tava van: a Manitoba-tó és a Winnipegosis-tó. A tavak a tartomány teljes területének 14,5%-át borítják.

A Winnipeg-tó Dél-Kanada legnagyobb tava és keleti oldalán található néhány a világ legérintetlenebb, ősi állapotú vízgyűjtőterületei közül. A tóba keletről ömlő folyók és a környékük szinte érintetlenek. Kanada legdélebbi erdei rénszarvas csordái a Winnipeg-tó keleti oldalánál legelésznek.

A Winnipeg-tó keleti oldalán sok lakatlan sziget található. A tartomány egészében több ezer a szigetből áll. Manitoba legfontosabb vízfolyásai a Vörös folyó, az Assziniboin folyó, a Nelson-folyó, a Winnipeg-folyó, a Hayes-folyó, a Whiteshell-folyó és a Churchill-folyó.

Népesség

[szerkesztés]

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Manitoba legnagyobb városai népesség szerint (2021)[2]
Kép Rang Város Régió Népesség Rang Város Régió Népesség Kép
Winnipeg
1. Winnipeg Winnipeg Metropolitan Region 749 607 11. St. Clements Interlake Region Winnipeg Metropolitan Region 11 586
Steinbach
2. Brandon Westman Region 51 313 12. Selkirk Interlake Region Winnipeg Metropolitan Region 10 504
3. Steinbach Eastman Region 17,806 13. East St. Paul Interlake Region Winnipeg Metropolitan Region 9 725
4. Hanover Eastman Region 17 216 14. Morden Pembina Valley Region 9 929
5. Springfield Winnipeg Metro Region 16 142 15. Stanley Pembina Valley Region 8 981
Brandon
6. Winkler Pembina Valley Region 13 745 16. Rockwood Winnipeg Metro Region 8 440
Hanover
7. Portage la Prairie Central Plains Region 13 270 17. Dauphin Parkland Region 8 368
8. Thompson Northern Manitoba 13 035 18. Macdonald Winnipeg Metro Region 8 120
9. Taché Winnipeg Metro Region 11 568 19. Ritchot Eastman Region 7 469
10. St. Andrews Interlake Region Winnipeg Metropolitan Region 11 913 20. Portage la Prairie Westman Region 6 888

Legnépesebb agglomerációk

[szerkesztés]
Manitoba legnépesebb agglomerációi (2021)
Agglomeráció Népesség
Winnipeg Census agglomeration area 834 678
Brandon Census agglomeration 54 268
Winkler Census agglomeration 32 655
Steinbach Census agglomeration 17 806
Portage la Prairie Census agglomeration 13 270
Thompson Census agglomeration 13 035

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b A kanadai statisztikai hivatal népességbecslése. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
  2. Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Manitoba
A Wikimédia Commons tartalmaz Manitoba témájú médiaállományokat.