Ugrás a tartalomhoz

Nagy színjátszólepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy színjátszólepke
A lepke közelről
A lepke közelről
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Színjátszó lepkék (Apaturinae)
Nem: Színjátszólepke (Apatura)
Fabricius, 1807
Faj: A. iris
Tudományos név
Apatura iris
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú médiaállományokat és Nagy színjátszólepke témájú kategóriát.

A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A nagy színjátszólepke az Egyesült Királyság déli részétől és Észak-Spanyolországtól keletre szinte egész Európában és tovább Ázsia mérsékelt övi részein egészen Kínáig előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnyai a legtöbb nézőpontból lilásbarnák fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillannak be. A színváltás szerepe a védekezés és az ellenség megtévesztése. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért az kevésbé feltűnő. A nőstény határozottan nagyobb a hímnél, fehér rajzolata kiterjedtebb és nincsenek lila pikkelyei: szárnya egyértelműen barna.

Testét sűrű, apró sörte borítja, ami bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelőkkel fogja fel a szagjeleket.

A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.

Hernyó
és a kifejlett lepke

Életmódja

[szerkesztés]

Ez a nappali lepke többnyire magasan az erdő lombozatában található meg, tehát az egyszerű járókelő főleg az erdei utakon, illetve a patakvölgyekben pillanthatja meg. Leginkább délelőtt és késő délután aktív; ilyenkor időnként a nedves földön szívogat vagy elhullott állatok tetemén táplálkozik. Előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket. Szárnyait nyugalmi állapotban függőlegesen a teste felett tartja.

A hernyó a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. Az imágó mintegy 2 hónapig él.

A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A hernyó 8 hónap alatt fejlődik bábbá. Augusztus-szeptemberben, majd áttelelve május végéig táplálkozik. A fák kérge alatt a telet átalvó hernyó színe zöldről barnára vált, majd amikor tavasszal táplálkozni visszamászik a levelekre, visszazöldül. A bábból 2-3 hét alatt fejlődik ki a lepke.

Rokon fajok

[szerkesztés]

A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Távolabbi rokon a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) és a kis lonclepke (Limenitis camilla).

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]