Ugrás a tartalomhoz

Sajóecseg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajóecseg
Sajóecseg címere
Sajóecseg címere		 Sajóecseg zászlaja
Sajóecseg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterSzáraz Levente (független)[1]
Irányítószám3793
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség971 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség130,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,94 km²
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″48.191911°N 20.774761°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″48.191911°N 20.774761°E
Sajóecseg (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajóecseg
Sajóecseg
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajóecseg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóecseg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajóecseg község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sajó-völgyben, a Sajó és a Bódva folyók találkozásánál fekszik, Miskolctól körülbelül 10 km közúti távolságra, a Bükk-vidék keleti peremén. A Sajó folyó több ágra bomlik Sajóecseg területén.

A települést délről a - sajóbábonyi egykori Észak-Magyarországi Vegyiművek közeléből érkező - Bábony-patak határolja, amely nyugati irányból ugyancsak a falu területén ömlik a Sajóba. A Bábony-patak időnként rendkívül szennyezett vizű.

A legközelebbi települések: észak felől (a Sajó túlpartján) Boldva (3 km), kelet felől Sajósenye (7 km), dél felől Sajókeresztúr (4 km), délnyugat felől Sajóbábony (3 km), északnyugat felől pedig Sajószentpéter (7 km).

Megközelítése

[szerkesztés]

A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc és az országhatár felől is. Főutcája a 2618-as út, ez köti össze a 26-os főúttal és Boldvával is, míg Sajóbábony a 25 138-as úton érhető el.

A Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalból (92) itt ágazik ki a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal (94). Boldva község irányába közúti és vasúti Sajó-híd biztosítja a település összeköttetését, amelynek vasútállomása (állomásfőnökség) is van.

Története

[szerkesztés]

A község története levéltári források alapján az Árpád-kor legelejére nyúlik vissza. Az Ecseg névalak először 1248-ban (Echeg… prope Sayouvyze), illetve 1326-ban bukkan fel egyes forrásokban. A település sokáig az Ákos nemzetség, illetve a Miskolc nemzetség birtoka volt, és a diósgyőri uradalomhoz tartozott. A Miskolc nemzetség itt lakó tagjai a faluról Ecseginek kezdték magukat nevezni.

A 14. századtól már jelentős településnek számít, egyháza 6-7 garas pápai adót fizetett. A 16. században a birtokosai között a Bellényi és Bekény család nevét találjuk. 1582-ben a király (Rudolf német-római császár és cseh király) a birtokosa Ecsegnek. Bocskai István 1606-ban Beke János, Dobroviczki János és Miskolci Nagy Máté hívenek adományozta a települést. 1625-ben Szatmári Király Miklós, majd néhány évvel később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a birtokosa. Ő többször időzött itteni birtokán, és az egyik győztes hadjáratából hazafelé tartva 1645. szeptember.17-én itt tartott hálaadó istentiszteletet.[4]

Az említett vasútvonalak kiépítése után a falu közlekedési jelentősége tovább nőtt. A 20. században vízmű létesült Sajóecseg területén. Az egykor hagyományosan a Sajó-partra települt ófalu délnyugati irányban terjeszkedni kezdett, ekkor jött létre a ma is jellemző kettős településszerkezete. Az 1990-es évek óta - leginkább Miskolcról - jelentős számban költöznek lakosok a dinamikusan fejlődő községbe. A község jelenleg déli irányban, Sajókeresztúr felé épül ki tovább (Patak utca).

2001-ben a település népességének 55,0%-a református, 31,0%-a római katolikus, 5,4%-a görögkatolikus, 0,4%-a evangélikus volt.

Mai nevén először 1882-ben említik írott források. A községet a Nógrád vármegyei Ecsegtől a Sajó előtag különbözteti meg. Az Ecseg név egyébként egy magyar személynévből ered, amely az ecs / öcs ('fiatalabb fivér') tőből származik.[5]

Címerleírás

[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében félig jobbra forduló, vörösbe öltözött, arany csizmás, ezüst kardos vitéz jobbjával három vörös pólyával díszített, ezüst színű zászlót tart. A pajzson szembe néző, zárt (csőrös) katonai sisak, rajta háromlombú arany korona, amelyből hat ezüst rózsaszál emelkedik ki. A foszlányok: jobbról kék ezüst, balról vörös-arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg SAJÓECSEG felirattal.

Sajóecseg (Ecseg) környéke a 19. század második felében (III. katonai felmérés)

A címer Sajóecseg község régi pecsétjének az ábráján alapul és a múlt vállalását fejezi ki. A települést az elmúlt századokban sok kisnemes lakta: címere erre a tényre utal azáltal, hogy olyan, mint a régi korok nemesi címerei.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Sajóecseg jelentősebb látnivalói közé tartozik a református templom, a katolikus templom, a hősi emlékmű, és a természeti szépségekben gazdag Sajó-part. A településen kereskedelmi szálláshelyek is találhatók, és több ipari, illetve szolgáltató cégnek is itt van a telephelye. A virágkertészetéről is ismert volt a község, amire a település címerében látható virágok is utalnak.

Híres emberek

[szerkesztés]

Sajóecsegen született Mokry-Mészáros Dezső (Sajóecseg, 1881. április 5. – Miskolc, 1970. január 9.) naiv festőművész. Édesapja Mészáros Bálint, a református iskola tanítója, édesanyja, Mokri Piroska a sajóecsegi református pap lánya volt. Az 1910-es évektől kezdve Európa-szerte részt vett egyéni és csoportos kiállításokon. A naiv festészet eszközeivel fantáziabeli témákat ábrázolt, utazásait örökítette meg, később a magyar történelem és a népmesék világát, a magyar paraszti életet festette.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csontó József (független)[7]
  • 1994–1998: Rabi József (független)[8]
  • 1998–2002: Rabi József (független)[9]
  • 2002–2006: Rabi József (független)[10]
  • 2006–2010: Rabi József (független)[11]
  • 2010–2014: Rabi József (független)[12]
  • 2014–2019: Inklovics László (független)[13]
  • 2019–2024: Inklovics László (független)[14]
  • 2024– : Száraz Levente (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1059
1065
1040
1031
990
979
971
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,2% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 41,6%, görögkatolikus 2,9%, felekezeten kívüli 6% (18,8% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt római katolikus, 32,8% református, 4,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Sajóecseg Önkormányzatának honlapja
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 554. o. ISBN 963-05-1490-7
  6. ↑ Dobrik István. Mokry Mészáros Dezső (1881–1970), Borsodi kismonográfiák 18. (magyar nyelven) (1985) 
  7. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  9. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  10. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  11. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  12. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  13. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  14. ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  16. ↑ Sajóecseg Helységnévtár
  17. ↑ Sajóecseg Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajóecseg&oldid=27571162”