Ugrás a tartalomhoz

Siménfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siménfalva (Șimonești)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségSiménfalva
Rangközségközpont
Irányítószám537310
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85993
Népesség
Népesség1018 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1033
Népsűrűség8,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület118,45 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 06′46.333333°N 25.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 06′46.333333°N 25.100000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Siménfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Siménfalva (1899-ig Alsó-Siménfalva, románul Șimonești) falu Romániában Hargita megyében. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.

Fekvése

[szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik, Székelyudvarhelytől pedig 21 km-re fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve.

Története

[szerkesztés]

1333-ban említi először oklevél, de valószínűleg már korábban is lakott hely volt. A falutól nyugatra a Csereháton bronzkori leletek kerültek elő.

Határában a 880 m magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet Orbán Balázs Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az északnyugatra emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat.

Siménfalva leghíresebb személyisége Székely Mózes, aki Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király több ezer erdélyi magyar és székely katonája mellett éveken keresztül harcolt Lengyelországban. Székely Mózest a király vitézségéért „szentelt lovaggá” ütött, ekkor kapta a "Siménfalvi" előnevet, majd a háború befejezésével 1583-tól a székelyföldi Sófalva sóbányájának kamaraispánjává nevezett ki és jelentős birtokokat adományozott neki. Az egyik legfontosabb birtok, melyet Báthory Istvántól kapott épp a siménfalvi birtok. Erre a birtokra építette fel Székely Mózes nemesi udvarházát és más épületeket, az épületek előtt faragott, festett székelykapuja volt az egyetlen székely fejedelemnek.

A siménfalvi udvarházat a fejedelem egyetlen életben maradt fia, ifj. Székely Mózes örökölte. Ebben az időben került Siménfalvára Bonyhai Moga Mihály, aki a helyi székelyektől eltanulta a székely-magyar rovásírást. Bonyhai Mihály rovásírásos feljegyzéseit csak 1991-ben találta meg a csíksomlyói ferencesek könyvtárában Muckenhaupt Erzsébet.

1910-ben 915 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román, 6 cigány.

Látnivalók

[szerkesztés]
Siménfalvi első világháborús emlékmű
Református templom a 2005-ös árvíz után, 2005
  • Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az 1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony magasításával készült.
  • Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.

2005 - árvíz után - képek Archiválva 2021. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Erdélyi Monográfia Glória, Szatmárnémeti, 1934 http://mek.niif.hu/08800/08857/pdf/erdelyi1.pdf 99.old. Hozzáférés: 2023.10.05

Források

[szerkesztés]
Panoráma