Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által tá... more Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támo-gatott kutatás keretében feltárja a közigazgatási jog re-zilienciáját is. Bár a kutatás a 2010-2018 közti idősza-kot fogja át, de a veszélyhelyzetben alkalmazott rendkí-vüli jogrendre tekintettel célul tűzte ki az "Epidemioló-gia és a jogtudomány" vizsgálatát is. 1 Ebben kiemelt szerepe van a közigazgatási jog alkalmazott megoldásai tudományos elemzésének, mivel az állam cselekvése el-sősorban a közigazgatáson keresztül valósul meg. A veszélyhelyzet elrendelésében és a rendeleti jogal-kotásnál pedig meghatározó a közigazgatás legfőbb szervének, a Kormánynak a tevékenysége még akkor is, ha tudott, hogy a kettő nem azonos fogalom. A kutatás célja tehát elsősorban a közigazgatás veszélyhelyzeti cselekvésének elemzése jogi, jogtudományi szempont-ból annak érdekében, hogy az összevetésre kerüljön a terület dogmatikai alapjaival és empirikus tapasztala-taival egyaránt. Az egységes keretet pedig a jogállami közigazgatással szemben támasztható feltételek és igé-nyek biztosítják. Ugyanakkor nem cél az aktuálpoliti-kai vitákban történő állásfoglalás még akkor sem, ha a jogszabályelemzések és jogalkalmazói joggyakorlat empirikus vizsgálatánál nem lehet teljesen eltekinteni a szakmai közvéleményben (hazaiban és külföldiben egyaránt) felmerült kérdésektől sem. Elemzésünk so-rán azt is vizsgáltuk, hogy a különleges jogrendben be-vezetett intézkedések és tapasztalatok mennyiben épültek be a jogrendszer "normál" működésébe, így kü-lön vizsgáljuk a veszélyhelyzet megszűnésével össze-függő átmeneti szabályokról és a járványügyi készült-ségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti tv.), va-lamint egyes, kapcsolódó törvényjavaslatok, így példá-ul a különleges gazdasági övezetek intézményét a "nor-mál" jogrendbe bevezető 2020. évi LIX. törvény rendel-kezéseit is. Egy eddig még sosem alkalmazott, általános veszély-helyzetben alkotott közigazgatási jog tekintetében kel-lene tehát az aktuálpolitikai sajtó és médiamegnyilat-koztatásoktól elvonatkoztatható, időtálló tudományos következtetésekre jutni. Ez már csak azért sem köny-nyű, mert az is kétségbe vonható, hogy a Kormány ve-szélyhelyzetben hozott rendeletei, amelyek más jog ágak (pl. polgári, vagy büntetőtörvények) normáit írják felül, vagy alkalmazásukat tiltják, egyáltalán a közigaz-gatási jog körébe sorolhatóke. 2 Terjedelmi okokból ennek az írásnak nem lehet a célja a veszélyhelyzeti közigazgatási jogalkotás minden fel-merülő közigazgatási jogi dogmatikai problémájának a teljes körű megválaszolása. Csupán a leginkább vitat-ható, fontosabb, közigazgatási jogi kérdések áttekinté-sére koncentrál egyfajta problématérkép felvázolásá-val, amely a későbbi elmélyültebb kutatások alapjául is szolgálhat. Ezért értelemszerűen a munka több ponton is vázlatos, egyfajta kiindulópontként szolgál az első-sorban jogdogmatikai kutatási módszer alkalmazásá-val, de eredményei további, jogdogmatikai és empiri-kus módszertanú kutatásoknak is az alapjául szolgál-hatnak. Így különösen illeszkedhetnek a magyar jog-rendszer alkalmazkodását vizsgáló rezilienciakutatá-sokhoz is 3. 1. A JÁRVÁNY ÉS A KÜLÖNLEGES JOGREND: A VESZÉLYHELYZETTŐL A JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉGIG A járványügyi helyzet elemzése körében a különleges jogrend magyarországi bevezetésével és szabályozásá-val kapcsolatos kérdések adódnak elsődleges kutatási területként. Ezek azonban elsősorban az alkotmányjog területét érintik, jelen tanulmány csupán utalásszerű-en foglalkozik ezzel a kérdéssel, valamint azzal, hogy a hazai megoldásunk milyen modellbe illeszkedik, de nem foglal állást abban az egyébként egyes szerzők ál-tal vitatott 4 alapkérdésben, hogy annak bevezetése al-kotmányos volte. A különleges jogrenddel kapcsolat-ban a nemzetközi szakirodalom kiemeli, hogy annak alkotmányos szabályozása körében két fő modell alakult ki. Az első-ún. common law-modell vagy valamilyen alkotmányos generálklauzulán alapul, vagy az alkotmá-nyos szabályokból közvetve vagy közvetlenül vezetik le a rendkívüli jogrend lehetőségét. A kartális alkot-mánnyal nem rendelkező Egyesült Királyságban elsődle-gesen külön törvények határozzák meg a közigazgatás rendkívüli helyzetekben történő fellépésének lehető-ségeit. Ezek a törvények korábban elsődlegesen a ter
** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között telje... more ** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között teljesült kutatói ösztöndíj programja alapján készült. 1 Lásd összefoglaló jelleggel Serge Regourd-Joseph Carles-Didier Guignard: La décentralisation 30 ans après (Toulouse: Presses de l'Université de Toulouse 1 Capitole 2013).
A mű szerzői jogilag védett. Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve ada... more A mű szerzői jogilag védett. Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó előzetes hozzájárulásához van kötve.
BEVEZETÉS "A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében" témak... more BEVEZETÉS "A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében" témakörét tárgyaló konferencián történő részvételre szóló felkérőben az alábbiak kerültek kiemelésre. "Jövőre lesz 10 éve, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályba lépett. Ez az idő a Ket. sokszori változását, átalakulását jelentette. Tartalma sosem lett kevesebb, mindig csak nőtt, ám a részletkérdések módosítása mellett mindig elmaradt, vagy legalább is háttérbe szorult a szisztematikus és koncepcionális vizsgálat. Ez az évtized egyszersmind hazánk és az Európai Unió kapcsolatának is mérlege: megfelel-e hazánk közigazgatási eljárási környezete-az alapeljárástól a jogorvoslatokon át a végrehajtásig és szankciókiga mai elvárásoknak, milyen hatással lehet a készülő európai eljárási modelltörvény a magyar eljárásjogra, képes-e az eljárásjog segíteni a gazdaság által diktált fejlődést, kellő összhang van-e az egyes eljárásjogok között? A tárgyban gondolatébresztő tanulmányt a Magyar Jog 2014/10-os számában közöltünk." 1 Az ennek kapcsán felmerülő alapvető kérdés azonban az, hogy vajon lehet-e a témakört önmagában, szélesebb összefüggései nélkül vizsgálni. A választ tulajdonképpen már az idézetben jelzett "gondolatébresztő tanulmány" is megadja azzal, hogy az eljárásjogi kérdéseknél szélesebb olyan alapkérdéseket is tárgyal, mint a kormányzás, végrehajtó hatalom és közigazgatás viszonya,vagy a jogforrási rendszer egyes kérdései. Mi magunk meg szintén azt gondoljuk, hogy az európai közigazgatási eljárási modellszabályokról szóló kodifikációs munkák 2 igen előrehaladott stádiuma sokakban ébresztik újra az azzal kapcsolatos régi vitákat, miszerint kialakulóban lenne egy tagállamok feletti egységes 1 https://zimbra.unideb.hu/zimbra/#3 2015 02 15 2 VARGA ZS. András; Gyorsértékelés az európai közigazgatási eljárási modell-szabályokról. Magyar Jog 2014/10. szám,
2 Ezt a megfogalmazást Romain Pasquier használta a témát feldolgozó tanulmányában: Romain Pasquie... more 2 Ezt a megfogalmazást Romain Pasquier használta a témát feldolgozó tanulmányában: Romain Pasquier: Les regions dans la réforme territoriale: vers un federalisme a la francaise? In Nikoleta Georgakoudi-Ianjatiana Randrianandrasana (szerk.
The Hungarian administrative law has been significantly impacted by the COVID-19 pandemic. Severa... more The Hungarian administrative law has been significantly impacted by the COVID-19 pandemic. Several rules-which were introduced during the state of danger based on the epidemic situationhave been incorporated into the Hungarian legal system. The administrative procedural law has been influenced by the epidemic transformation. However, the rules on e-administration have not been reformed significantly (due to the digitalisation reforms of the last years), but the rules on administrative licenses and permissions have been amended. The priority of the general Code on Administrative Procedure has been weakened: a new, simplified procedure and regime have been introduced. The results of these reforms became obvious in 2021: the number of administrative cases has been de
A publikacio Magyarorszag helyi onkormanyzatairol szolo 2012. evi CLXXXIX Tv. rendelkezeseinek ma... more A publikacio Magyarorszag helyi onkormanyzatairol szolo 2012. evi CLXXXIX Tv. rendelkezeseinek magyarazatat tartalmazza.
** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között telje... more ** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között teljesült kutatói ösztöndíj programja alapján készült. 1 Lásd összefoglaló jelleggel Serge Regourd-Joseph Carles-Didier Guignard: La décentralisation 30 ans après (Toulouse: Presses de l'Université de Toulouse 1 Capitole 2013).
The result of circumspect and considerate preliminary work, by 1990, the system of public adminis... more The result of circumspect and considerate preliminary work, by 1990, the system of public administration characteristic of bourgeois, democratic and constitutional states was established in Hungary. The transformation of public administration is still far from complete, since fundamental reforms encompassing both structural and functional measures, and also the unifi ed regulation of public sector human resources, urgently need to be effectuated. The continuous and rapid transformation exhausted public administration after a period and the reform programs with low effi ciency discredited the ideas promoting the necessity of reforms themselves. Public administration weary of the reforms itself became gradually not supportive of, but passively resistant to the cause of the reforms, which merely reinforced the philosophy of NPM based on a neoliberal conception of the state implying that public administration cannot be reformed from within. In certain cases Hungary was under an excessive illusion concerning both NPM and EAS, it was more responsive to them than the other countries concerned. Today, however, as a party both to the European Union and EAS, Hungary with its specifi c experiences can contribute to the development of European public administration. Currently running complex program of the development of public administration alludes to a more considerate and subtle approach, which related to the consideration of international experiences sets forth that "any solution originating abroad or in the market may be applied exclusively with proper criticism and the examination of its effects.
A közigazgatási jog rezilienciájakoronavírus idején 3 Resilience of the administrative lawin the ... more A közigazgatási jog rezilienciájakoronavírus idején 3 Resilience of the administrative lawin the time of coronavirus Absztrakt Bár a veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt, azonban a COVID-19 járványveszély a magyar jogrendszeren várhatóan tartós nyomokat hagy. A közigazgatási jog rendszerében az Ákr. elsődlegességét gyengítő, az engedélyezési eljárások tekintetében sajátos mögöttes szabályként jelentkező külön törvényi szabályok az eljárásokat alakítják át, valamint az önkormányzatiság értelmezése is módosult, mind a veszélyhelyzeti jogalkotással, amely egyszerre szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, s bővítette is azt részben, másrészt pedig a gazdasági önállóságukat erősen érintő a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó szabályok megalkotásával. A közigazgatási jogban tartósan megmaradó rendelkezések azok, amelyek a járványügyi intézkedésekhez csak közvetetten kapcsolódtak. Így úgy tűnik, a járványveszély miatti "jogalkotási alapzaj" egyfajta háttérként szolgált bizonyos, egyébként nagyobb figyelmet kapó változások és átalakítások elvégzéséhez. Mindezek mellett a járvány második hullámának kezelése során alkalmazott új, sajátos, kvázi minősített helyzet, valamint az arra tekintettel kiadott jogszabályok számos dogmatikai kérdést is felvetnek, amelyek szétfeszítik a közigazgatási jog jelenlegi rendszerét. Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támogatott kutatás keretében vizsgálja a közigazgatási jog rezilienciáját is. Bár a 1 Tanszékvezető egyetemi tanár, DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Budapest) és tudományos főmunkatárs (TK JTI). 2 Egyetemi tanár, ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Budapest), és tudományos főmunkatárs (TK JTI) és rk. egyetemi tanár, Uniwersytet Marii Curie-Skłodwskiej, Wydział Prawa i Administracji (Lublin) 3 A kutatás az NKFIH FK 129018. számú A jogrendszer reagálóképessége című fiatal kutatói kiválósági projekt (kutatásvezető: Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina) támogatásával valósult meg. A kézirat lezárása: 2020. július 1. A szerzők külön köszönetet mondanak Szente Zoltánnak, Győri Csabának, Drinóczi Tímeának, Gárdos-Orosz Fruzsinának és Chronowski Nórának a tanulmány 2020. június 29-ei műhelyvitáján tett értékes észrevételeikért. A kutatás első eredményeit a szerzők az MTA Law Working 2020/21. számában, valamint a Közjogi Szemle 2020/3. számában tették közzé, ezen fejezet azon tanulmányok főbb eredményein alapul.
A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes o... more A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes országok közszolgálati rendszereit, ezen belül pedig a közigazgatás személyzetét. Nemrégiben készült egy OECD anyag ennek empirikus vizsgálatáról. Eszerint a válsághelyzet alatti változások felgyorsítottak bizonyos korábban már elkezdődött, a közszolgálatot a munkajogi szabályozás felé visszaterelő folyamatokat, míg másokat megkérdőjeleztek, vagy új megoldások alkalmazásához vezettek. E tanulmány célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy ezeknek a változásoknak a kezelése még belül tartható-e a közigazgatás rezilienciáján, vagy alapvető változásokat hozó reformokhoz vezet, amelyek teljesen új közszolgálati rendszert eredményeznek a történetileg kialakult nagy modelleket meghaladva.
Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által tá... more Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támo-gatott kutatás keretében feltárja a közigazgatási jog re-zilienciáját is. Bár a kutatás a 2010-2018 közti idősza-kot fogja át, de a veszélyhelyzetben alkalmazott rendkí-vüli jogrendre tekintettel célul tűzte ki az "Epidemioló-gia és a jogtudomány" vizsgálatát is. 1 Ebben kiemelt szerepe van a közigazgatási jog alkalmazott megoldásai tudományos elemzésének, mivel az állam cselekvése el-sősorban a közigazgatáson keresztül valósul meg. A veszélyhelyzet elrendelésében és a rendeleti jogal-kotásnál pedig meghatározó a közigazgatás legfőbb szervének, a Kormánynak a tevékenysége még akkor is, ha tudott, hogy a kettő nem azonos fogalom. A kutatás célja tehát elsősorban a közigazgatás veszélyhelyzeti cselekvésének elemzése jogi, jogtudományi szempont-ból annak érdekében, hogy az összevetésre kerüljön a terület dogmatikai alapjaival és empirikus tapasztala-taival egyaránt. Az egységes keretet pedig a jogállami közigazgatással szemben támasztható feltételek és igé-nyek biztosítják. Ugyanakkor nem cél az aktuálpoliti-kai vitákban történő állásfoglalás még akkor sem, ha a jogszabályelemzések és jogalkalmazói joggyakorlat empirikus vizsgálatánál nem lehet teljesen eltekinteni a szakmai közvéleményben (hazaiban és külföldiben egyaránt) felmerült kérdésektől sem. Elemzésünk so-rán azt is vizsgáltuk, hogy a különleges jogrendben be-vezetett intézkedések és tapasztalatok mennyiben épültek be a jogrendszer "normál" működésébe, így kü-lön vizsgáljuk a veszélyhelyzet megszűnésével össze-függő átmeneti szabályokról és a járványügyi készült-ségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti tv.), va-lamint egyes, kapcsolódó törvényjavaslatok, így példá-ul a különleges gazdasági övezetek intézményét a "nor-mál" jogrendbe bevezető 2020. évi LIX. törvény rendel-kezéseit is. Egy eddig még sosem alkalmazott, általános veszély-helyzetben alkotott közigazgatási jog tekintetében kel-lene tehát az aktuálpolitikai sajtó és médiamegnyilat-koztatásoktól elvonatkoztatható, időtálló tudományos következtetésekre jutni. Ez már csak azért sem köny-nyű, mert az is kétségbe vonható, hogy a Kormány ve-szélyhelyzetben hozott rendeletei, amelyek más jog ágak (pl. polgári, vagy büntetőtörvények) normáit írják felül, vagy alkalmazásukat tiltják, egyáltalán a közigaz-gatási jog körébe sorolhatóke. 2 Terjedelmi okokból ennek az írásnak nem lehet a célja a veszélyhelyzeti közigazgatási jogalkotás minden fel-merülő közigazgatási jogi dogmatikai problémájának a teljes körű megválaszolása. Csupán a leginkább vitat-ható, fontosabb, közigazgatási jogi kérdések áttekinté-sére koncentrál egyfajta problématérkép felvázolásá-val, amely a későbbi elmélyültebb kutatások alapjául is szolgálhat. Ezért értelemszerűen a munka több ponton is vázlatos, egyfajta kiindulópontként szolgál az első-sorban jogdogmatikai kutatási módszer alkalmazásá-val, de eredményei további, jogdogmatikai és empiri-kus módszertanú kutatásoknak is az alapjául szolgál-hatnak. Így különösen illeszkedhetnek a magyar jog-rendszer alkalmazkodását vizsgáló rezilienciakutatá-sokhoz is 3. 1. A JÁRVÁNY ÉS A KÜLÖNLEGES JOGREND: A VESZÉLYHELYZETTŐL A JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉGIG A járványügyi helyzet elemzése körében a különleges jogrend magyarországi bevezetésével és szabályozásá-val kapcsolatos kérdések adódnak elsődleges kutatási területként. Ezek azonban elsősorban az alkotmányjog területét érintik, jelen tanulmány csupán utalásszerű-en foglalkozik ezzel a kérdéssel, valamint azzal, hogy a hazai megoldásunk milyen modellbe illeszkedik, de nem foglal állást abban az egyébként egyes szerzők ál-tal vitatott 4 alapkérdésben, hogy annak bevezetése al-kotmányos volte. A különleges jogrenddel kapcsolat-ban a nemzetközi szakirodalom kiemeli, hogy annak alkotmányos szabályozása körében két fő modell alakult ki. Az első-ún. common law-modell vagy valamilyen alkotmányos generálklauzulán alapul, vagy az alkotmá-nyos szabályokból közvetve vagy közvetlenül vezetik le a rendkívüli jogrend lehetőségét. A kartális alkot-mánnyal nem rendelkező Egyesült Királyságban elsődle-gesen külön törvények határozzák meg a közigazgatás rendkívüli helyzetekben történő fellépésének lehető-ségeit. Ezek a törvények korábban elsődlegesen a ter
** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között telje... more ** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között teljesült kutatói ösztöndíj programja alapján készült. 1 Lásd összefoglaló jelleggel Serge Regourd-Joseph Carles-Didier Guignard: La décentralisation 30 ans après (Toulouse: Presses de l'Université de Toulouse 1 Capitole 2013).
A mű szerzői jogilag védett. Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve ada... more A mű szerzői jogilag védett. Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó előzetes hozzájárulásához van kötve.
BEVEZETÉS "A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében" témak... more BEVEZETÉS "A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében" témakörét tárgyaló konferencián történő részvételre szóló felkérőben az alábbiak kerültek kiemelésre. "Jövőre lesz 10 éve, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályba lépett. Ez az idő a Ket. sokszori változását, átalakulását jelentette. Tartalma sosem lett kevesebb, mindig csak nőtt, ám a részletkérdések módosítása mellett mindig elmaradt, vagy legalább is háttérbe szorult a szisztematikus és koncepcionális vizsgálat. Ez az évtized egyszersmind hazánk és az Európai Unió kapcsolatának is mérlege: megfelel-e hazánk közigazgatási eljárási környezete-az alapeljárástól a jogorvoslatokon át a végrehajtásig és szankciókiga mai elvárásoknak, milyen hatással lehet a készülő európai eljárási modelltörvény a magyar eljárásjogra, képes-e az eljárásjog segíteni a gazdaság által diktált fejlődést, kellő összhang van-e az egyes eljárásjogok között? A tárgyban gondolatébresztő tanulmányt a Magyar Jog 2014/10-os számában közöltünk." 1 Az ennek kapcsán felmerülő alapvető kérdés azonban az, hogy vajon lehet-e a témakört önmagában, szélesebb összefüggései nélkül vizsgálni. A választ tulajdonképpen már az idézetben jelzett "gondolatébresztő tanulmány" is megadja azzal, hogy az eljárásjogi kérdéseknél szélesebb olyan alapkérdéseket is tárgyal, mint a kormányzás, végrehajtó hatalom és közigazgatás viszonya,vagy a jogforrási rendszer egyes kérdései. Mi magunk meg szintén azt gondoljuk, hogy az európai közigazgatási eljárási modellszabályokról szóló kodifikációs munkák 2 igen előrehaladott stádiuma sokakban ébresztik újra az azzal kapcsolatos régi vitákat, miszerint kialakulóban lenne egy tagállamok feletti egységes 1 https://zimbra.unideb.hu/zimbra/#3 2015 02 15 2 VARGA ZS. András; Gyorsértékelés az európai közigazgatási eljárási modell-szabályokról. Magyar Jog 2014/10. szám,
2 Ezt a megfogalmazást Romain Pasquier használta a témát feldolgozó tanulmányában: Romain Pasquie... more 2 Ezt a megfogalmazást Romain Pasquier használta a témát feldolgozó tanulmányában: Romain Pasquier: Les regions dans la réforme territoriale: vers un federalisme a la francaise? In Nikoleta Georgakoudi-Ianjatiana Randrianandrasana (szerk.
The Hungarian administrative law has been significantly impacted by the COVID-19 pandemic. Severa... more The Hungarian administrative law has been significantly impacted by the COVID-19 pandemic. Several rules-which were introduced during the state of danger based on the epidemic situationhave been incorporated into the Hungarian legal system. The administrative procedural law has been influenced by the epidemic transformation. However, the rules on e-administration have not been reformed significantly (due to the digitalisation reforms of the last years), but the rules on administrative licenses and permissions have been amended. The priority of the general Code on Administrative Procedure has been weakened: a new, simplified procedure and regime have been introduced. The results of these reforms became obvious in 2021: the number of administrative cases has been de
A publikacio Magyarorszag helyi onkormanyzatairol szolo 2012. evi CLXXXIX Tv. rendelkezeseinek ma... more A publikacio Magyarorszag helyi onkormanyzatairol szolo 2012. evi CLXXXIX Tv. rendelkezeseinek magyarazatat tartalmazza.
** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között telje... more ** A tanulmány a Campus France által nyújtott, 2015. augusztus 31. és szeptember 12. között teljesült kutatói ösztöndíj programja alapján készült. 1 Lásd összefoglaló jelleggel Serge Regourd-Joseph Carles-Didier Guignard: La décentralisation 30 ans après (Toulouse: Presses de l'Université de Toulouse 1 Capitole 2013).
The result of circumspect and considerate preliminary work, by 1990, the system of public adminis... more The result of circumspect and considerate preliminary work, by 1990, the system of public administration characteristic of bourgeois, democratic and constitutional states was established in Hungary. The transformation of public administration is still far from complete, since fundamental reforms encompassing both structural and functional measures, and also the unifi ed regulation of public sector human resources, urgently need to be effectuated. The continuous and rapid transformation exhausted public administration after a period and the reform programs with low effi ciency discredited the ideas promoting the necessity of reforms themselves. Public administration weary of the reforms itself became gradually not supportive of, but passively resistant to the cause of the reforms, which merely reinforced the philosophy of NPM based on a neoliberal conception of the state implying that public administration cannot be reformed from within. In certain cases Hungary was under an excessive illusion concerning both NPM and EAS, it was more responsive to them than the other countries concerned. Today, however, as a party both to the European Union and EAS, Hungary with its specifi c experiences can contribute to the development of European public administration. Currently running complex program of the development of public administration alludes to a more considerate and subtle approach, which related to the consideration of international experiences sets forth that "any solution originating abroad or in the market may be applied exclusively with proper criticism and the examination of its effects.
A közigazgatási jog rezilienciájakoronavírus idején 3 Resilience of the administrative lawin the ... more A közigazgatási jog rezilienciájakoronavírus idején 3 Resilience of the administrative lawin the time of coronavirus Absztrakt Bár a veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt, azonban a COVID-19 járványveszély a magyar jogrendszeren várhatóan tartós nyomokat hagy. A közigazgatási jog rendszerében az Ákr. elsődlegességét gyengítő, az engedélyezési eljárások tekintetében sajátos mögöttes szabályként jelentkező külön törvényi szabályok az eljárásokat alakítják át, valamint az önkormányzatiság értelmezése is módosult, mind a veszélyhelyzeti jogalkotással, amely egyszerre szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, s bővítette is azt részben, másrészt pedig a gazdasági önállóságukat erősen érintő a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó szabályok megalkotásával. A közigazgatási jogban tartósan megmaradó rendelkezések azok, amelyek a járványügyi intézkedésekhez csak közvetetten kapcsolódtak. Így úgy tűnik, a járványveszély miatti "jogalkotási alapzaj" egyfajta háttérként szolgált bizonyos, egyébként nagyobb figyelmet kapó változások és átalakítások elvégzéséhez. Mindezek mellett a járvány második hullámának kezelése során alkalmazott új, sajátos, kvázi minősített helyzet, valamint az arra tekintettel kiadott jogszabályok számos dogmatikai kérdést is felvetnek, amelyek szétfeszítik a közigazgatási jog jelenlegi rendszerét. Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támogatott kutatás keretében vizsgálja a közigazgatási jog rezilienciáját is. Bár a 1 Tanszékvezető egyetemi tanár, DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Budapest) és tudományos főmunkatárs (TK JTI). 2 Egyetemi tanár, ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Budapest), és tudományos főmunkatárs (TK JTI) és rk. egyetemi tanár, Uniwersytet Marii Curie-Skłodwskiej, Wydział Prawa i Administracji (Lublin) 3 A kutatás az NKFIH FK 129018. számú A jogrendszer reagálóképessége című fiatal kutatói kiválósági projekt (kutatásvezető: Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina) támogatásával valósult meg. A kézirat lezárása: 2020. július 1. A szerzők külön köszönetet mondanak Szente Zoltánnak, Győri Csabának, Drinóczi Tímeának, Gárdos-Orosz Fruzsinának és Chronowski Nórának a tanulmány 2020. június 29-ei műhelyvitáján tett értékes észrevételeikért. A kutatás első eredményeit a szerzők az MTA Law Working 2020/21. számában, valamint a Közjogi Szemle 2020/3. számában tették közzé, ezen fejezet azon tanulmányok főbb eredményein alapul.
A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes o... more A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes országok közszolgálati rendszereit, ezen belül pedig a közigazgatás személyzetét. Nemrégiben készült egy OECD anyag ennek empirikus vizsgálatáról. Eszerint a válsághelyzet alatti változások felgyorsítottak bizonyos korábban már elkezdődött, a közszolgálatot a munkajogi szabályozás felé visszaterelő folyamatokat, míg másokat megkérdőjeleztek, vagy új megoldások alkalmazásához vezettek. E tanulmány célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy ezeknek a változásoknak a kezelése még belül tartható-e a közigazgatás rezilienciáján, vagy alapvető változásokat hozó reformokhoz vezet, amelyek teljesen új közszolgálati rendszert eredményeznek a történetileg kialakult nagy modelleket meghaladva.
Uploads
Papers by Istvan Balazs