Papers by Zsuzsanna Pósfai
Inequality and Uneven Development in the Post-Crisis World, 2017
This chapter discusses how financialization produces uneven spatial development on various scales... more This chapter discusses how financialization produces uneven spatial development on various scales on the European semi-periphery. It analyzes the production of spatial inequalities through the case of housing, which is one of the important forms of a spatial fix in financializing European economies. It argues that the transfer of wealth does not only happen in terms of social class, but also in terms of spatial core and periphery, and that financialization also inherently carries a logic of uneven spatial development. The article mobilizes the notion of dependent financialization in order to empirically support this argument through the case of the Hungarian housing market-examining the articulation of the dependent financialization of housing first on a European, then on a national and finally on a local scale. The article argues that financialized housing regimes in Central and Eastern Europe (CEE) which unfolded in the years preceding the crisis channelled the resources of the periphery into the core and meanwhile pushed (the majority of) risks and shocks stemming from the financial system's logic to peripheral economies/spaces. This contributed to the production of increasing inequalities and reinforced existing structures of dependencies on various spatial scales (European core/periphery; metropolitan/non-metropolitan; urban/rural; global/local) and dimensions (within local societies and institutional hierarchies).
A világ számos országában a szakszervezetek aktív szerepet vállalnak tagjaik és tágabban a dolgoz... more A világ számos országában a szakszervezetek aktív szerepet vállalnak tagjaik és tágabban a dolgozók lakhatási problémáinak a megoldásában. Ez a szerepvállalás lehet politikai nyomásgyakorlás, létező bérlői érdekképviseleti szervekkel való együttműködés vagy lakások építésében való részvétel. Azok a példák a legsikeresebbek, ahol a közszféra is támogatja a kezdeményezéseket, illetve ahol hosszú távú partnerség alakul ki a szakszervezetek, a lakhatási szervezetek és az önkormányzat vagy kormányzat között. Azok a modellek nyújtják a dolgozóknak a legnagyobb segítséget, ahol hosszú távon megfizethető lakások jönnek létre, és ahol ki van zárva a támogatások magáncélra való elsajátítása. Magyarországon 1989 óta a szakszervezetek eltávolodtak a lakhatási ügyek-től, miközben tagságuk lecsökkent, mozgásterük beszűkült; 2010 óta pe-dig a dolgozók a korábbinál is kiszolgál-tatottabb helyzetbe kerültek. A kulcságazatokban dolgozók (egészségügy, oktatás, szociális szféra) és az alacsony keresetűek súlyos lakhatási problémákkal néznek szembe. Mind a szakszervezetiség megújítása, mind a lakhatási válság szempontjából előnyös lenne a szakszervezetek lakhatási ügyekben való szerepvállalása. Ezt egy olyan hosszú távú partnerség alapozhatja meg, amelyben a közszféra és a lakhatási szervezetek együttműködnek a szakszervezetekkel
Lang, T., Görmar, F.: Regional and Local Development in Times of Polarisation, 2019
This chapter discusses how financialization produces uneven spatial development on various scales... more This chapter discusses how financialization produces uneven spatial development on various scales on the European semi-periphery. It analyzes the production of spatial inequalities through the case of housing, which is one of the important forms of a spatial fix in financializing European economies. It argues that the transfer of wealth does not only happen in terms of social class, but also in terms of spatial core and periphery, and that financialization also inherently carries a logic of uneven spatial development. The article mobilizes the notion of dependent financialization in order to empirically support this argument through the case of the Hungarian housing market – examining the articulation of the dependent financialization of housing first on a European, then on a national and finally on a local scale. The article argues that financialized housing regimes in Central and Eastern Europe (CEE) which unfolded in the years preceding the crisis channelled the resources of the periphery into the core and meanwhile pushed (the majority of) risks and shocks stemming from the financial system's logic to peripheral economies/spaces. This contributed to the production of increasing inequalities and reinforced existing structures of dependencies on various spatial scales (European core/periphery; metropolitan/non-metropolitan; urban/rural; global/local) and dimensions (within local societies and institutional hierarchies).
Housing markets can be understood as indicators of the spatial pattern of capital investment unde... more Housing markets can be understood as indicators of the spatial pattern of capital investment under contemporary financial capitalism. We take this point of entry in order to analyze core-periphery relations around the turning point of the global financial crisis of 2007-2008 on the Hungarian housing market. The instance of crisis sheds light on patterns of homogenization and differentiation; the effects of which can be understood by exploring housing market activity on various scales from the European to the local/ regional. We argue that these two patterns of uneven development are inextricably linked and result in deepening sociospatial polarization.
A lakásépítések, a lakásviszonyok, sőt tágabban a lakhatás egészét mind társadalmi, mind gazdaság... more A lakásépítések, a lakásviszonyok, sőt tágabban a lakhatás egészét mind társadalmi, mind gazdasági szempontból a globális gazdasági ciklusok, illetve e ciklusokon belül Magyar-ország félperifériás helyzete mozgatják. Ezt jelzi például, hogy a lakásépítések száma szo-rosan követi a tágabb gazdasági konjunktúraciklusokat, vagy az, hogy a lakásépítésből való állami kivonulás szorosabban köthető az 1970-es évek gazdasági válságához, mint a rend-szerváltáshoz (Czirfusz–Horváth–Jelinek–Pósfai–Szabó 2015, Farkas–Szabó 1995, Ko-vács 1992) – bár utóbbi kiemelt jelentősége tagadhatatlan a lakásszektor alakulása szem-pontjából, különösen, ami az önkormányzatok szerepvállalását illeti. Magyarországon a közelmúltban a devizahiteles válság tette a legnyilvánvalóbbá a lakásszektor nemzetközi pénzügyi mozgásoktól való függését. A gazdasági ciklusoktól való függés nemcsak a piaci szereplőkre vagy a magánszemélyekre, hanem az önkormányzatokra is igaz, amely intéz-mények az 1990-es évek eleje óta a társadalom egy része számára lakhatást is biztosítanak. Tanulmányunkban erre a szektorra fókuszálunk: a magyarországi önkormányzati lakás-gazdálkodás alakulását elemezzük, különös tekintettel a 2008-as gazdasági válságot követő folyamatokra. Fő állításunk, amelyet a hivatalos, KSH által gyűjtött adatok segítségével támasztunk alá, hogy a gazdasági válságot követően kritikus pontra érkezett az önkormányzati lakás-gazdálkodás, amelynek következtében új közpolitikai válaszok váltak szükségessé. Az ön-kormányzati lakásállomány a rendszerváltás óta folyamatosan leépült, a 2008-as válságot követően pedig felerősödtek a leépülési folyamat egyes elemei (például a lakók bérleti stá-tusa bizonytalanabbá vált, bizonyos önkormányzatok esetében felgyorsult a szanálások üteme). Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzetben egyre több helyi önkormányzat törek-szik arra, hogy megszabaduljon a " rossz " bérlők és " rossz " lakások csomagjától. Az ala-csony társadalmi státusú bérlők kiszorításának elsődleges oka, hogy a romló gazdasági helyzet következtében egyre több a bérlők által felhalmozott hátralék, ez pedig hatással van az önkormányzatok költségvetésére, illetve azokra az önkormányzati tulajdonú cé-gekre, amelyek a helyi lakásállományt kezelik. Ezen kívül a szelektív decentralizáció leg-utóbbi hullámai nyomán (amelynek következtében a szociális ellátással kapcsolatos újabb feladatok hárultak az önkormányzatokra, dedikált források biztosítása nélkül) a helyi ön-kormányzatok még inkább érdekeltté váltak a szegénységben élő lakosok kiszorításában – ennek egyik eszközévé az önkormányzati lakásgazdálkodás válik. Az önkormányzati bér-lakások jelentős részének rendkívül rossz állapota egyrészt a privatizációs folyamat pola-rizáló jellegére (jellemzően a legrosszabb állapotú lakások maradtak önkormányzati tulaj-donban), másrészt pedig az elmaradt karbantartásokra vezethető vissza (Hegedüs et al. 2009). A költséges vagy műszakilag és társadalmilag bonyolult felújítás helyett tehát szá-mos önkormányzat választja a szanálást.
The most stigmatised area of Budapest, the Eighth District (Józsefváros) has been undergoing si... more The most stigmatised area of Budapest, the Eighth District (Józsefváros) has been undergoing significant urban and social change since 1989. However, compared with what rent gap theory would have forecast, gentrification took
off relatively late. After a historical narrative of how rent gap in Józsefváros had been produced throughout the 20th century, we will argue that examining the mechanisms and outcomes of the three dominant dynamics of rescaling
urban governance in Hungary – decentralisation without the redistribution of resources in the 1990s; EU accession and Europeanisation of public policies from the 2000s; and recentralisation after 2010 – help us understand when,
where and how gentrification has been unwinding in Middle-Józsefváros, the most dilapidated area of the Eighth District. The article will present three case studies of local urban regeneration as paradigmatic for the three
rescaling dynamics: Corvin Promenade, Magdolna Quarter Programme, and the ongoing Orczy Quarter project. It will show the underlying revanchist policies and discourses in each case. The main aim of the current paper is to illustrate how a scale-sensitive political economic approach can go beyond the mainstream public and political discourse in scrutinising gentrification,
through shedding light on structural factors contributing to exclusion, criminalisation, displacement, and othering.
Books by Zsuzsanna Pósfai
Periféria Policy and Research Center, 2020
Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, 2020
A 2018-as lakhatási jelentés egyik legfontosabb megállapítása – az utóbbi évekhez hasonlóan –, ho... more A 2018-as lakhatási jelentés egyik legfontosabb megállapítása – az utóbbi évekhez hasonlóan –, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos lakásminőségi problémák vannak; az ilyen zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80%-a nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői. Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire (nem utolsósorban az épületek előbb említett fizikai állapota miatt). A lakhatás terén a megfizethetőségi problémák szembetűnő folyamata az utóbbi évtizedben az eladósodás. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak (a háztartások harmadának) van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13%-ának pedig 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7%-ának az értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza) hitelválság.
Conference Presentations by Zsuzsanna Pósfai
EWRC 6 th Master Class, Brussels, 2018. 10. 08-11. Abstract Financial instruments are gaining an ... more EWRC 6 th Master Class, Brussels, 2018. 10. 08-11. Abstract Financial instruments are gaining an increasing role in the implementation of European Union policy priorities. This transforms institutional frameworks and governance mechanisms, and also radically shifts the structure of available financial resources – especially in the context of European peripheries, where financial exclusion is a very significant issue both in the case of households and of small and medium or unconventional enterprises. I am particularly interested in how these processes influence the field of housing in Hungary. The lack of long-term financial resources, as well as the volatility of these resources are major structural obstacles to the development of affordable forms of housing in Hungary. A further major obstacle is the lack of institutional capacities or institutional structures through which new forms of housing finance and ownership could be realized. In my paper I will link an overview of how financial instruments have been used in the field of housing up to date in Hungary with an analysis of the structural constraints in housing finance. I will explore how financial instruments could be used to overcome these structural constraints, through catalysing the development of new institutions of housing provision and management.
Szolidáris gazdaság by Zsuzsanna Pósfai
Fordulat, 2020
A 2008-as válság óta a lakhatás újra és egyre inkább a profitszerzés kiemelt lehetőségévé vált, a... more A 2008-as válság óta a lakhatás újra és egyre inkább a profitszerzés kiemelt lehetőségévé vált, aminek következtében a lakhatás terén a gazdasági szereplők érdekei felülkerekednek a társadalmi érdekekkel szemben. Ez ahhoz vezet, hogy sok ember nem jut megfizethető és jó minőségű lakáshoz. A világon a legtöbb helyen ezt a tendenciát erősítik az állami politikák, azonban egyre inkább teret nyernek az alulról szerveződő, kollektív lakhatási megoldások is. Ezek az önszerveződő, „önsegélyező” modellek lehetőséget nyújtanak arra, hogy gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetű csoportok egymást támogatva megoldást találjanak lakhatási gondjaikra, illetve hogy közösen új erőforrásokat építsenek. Jelen tanulmány egy ilyen alternatív lakhatási megoldást, a bérlői lakásszövetkezeti modellt mutatja be. A bérlői lakásszövetkezetek olyan alulról szerveződő intézmények, amelyek célja, hogy hosszú távon megfizethető, jó minőségű, stabil lakhatást biztosítsanak a tagjaiknak. Először egy német és egy uruguayi példát ismertetünk több évtizede jól működő bérlői lakásszövetkezeti hálózatokra, majd bemutatjuk, hogy Magyarországon az utóbbi években milyen lépések történtek a modell bevezetésének irányába.
Uploads
Papers by Zsuzsanna Pósfai
off relatively late. After a historical narrative of how rent gap in Józsefváros had been produced throughout the 20th century, we will argue that examining the mechanisms and outcomes of the three dominant dynamics of rescaling
urban governance in Hungary – decentralisation without the redistribution of resources in the 1990s; EU accession and Europeanisation of public policies from the 2000s; and recentralisation after 2010 – help us understand when,
where and how gentrification has been unwinding in Middle-Józsefváros, the most dilapidated area of the Eighth District. The article will present three case studies of local urban regeneration as paradigmatic for the three
rescaling dynamics: Corvin Promenade, Magdolna Quarter Programme, and the ongoing Orczy Quarter project. It will show the underlying revanchist policies and discourses in each case. The main aim of the current paper is to illustrate how a scale-sensitive political economic approach can go beyond the mainstream public and political discourse in scrutinising gentrification,
through shedding light on structural factors contributing to exclusion, criminalisation, displacement, and othering.
Books by Zsuzsanna Pósfai
Conference Presentations by Zsuzsanna Pósfai
Szolidáris gazdaság by Zsuzsanna Pósfai
off relatively late. After a historical narrative of how rent gap in Józsefváros had been produced throughout the 20th century, we will argue that examining the mechanisms and outcomes of the three dominant dynamics of rescaling
urban governance in Hungary – decentralisation without the redistribution of resources in the 1990s; EU accession and Europeanisation of public policies from the 2000s; and recentralisation after 2010 – help us understand when,
where and how gentrification has been unwinding in Middle-Józsefváros, the most dilapidated area of the Eighth District. The article will present three case studies of local urban regeneration as paradigmatic for the three
rescaling dynamics: Corvin Promenade, Magdolna Quarter Programme, and the ongoing Orczy Quarter project. It will show the underlying revanchist policies and discourses in each case. The main aim of the current paper is to illustrate how a scale-sensitive political economic approach can go beyond the mainstream public and political discourse in scrutinising gentrification,
through shedding light on structural factors contributing to exclusion, criminalisation, displacement, and othering.