Viktória Tóth

Viktória Tóth

“I’m too serious to be a dilettante and too much a dabbler to be a professional.”
Renaissance woman wannabe

Favorite films

  • Eternal Sunshine of the Spotless Mind
  • Scenes from a Marriage
  • 8½
  • The Worst Person in the World

Recent activity

All
  • Hard Truths

    ★★★½

  • But what about Tomi?

    ★★½

  • Heretic

    ★★★½

  • Bridget Jones: Mad About the Boy

    ★★★

Recent reviews

More
  • Hard Truths

    Hard Truths

    ★★★½

    Bár még csak a Secrets and liest láttam Mike Leigh-től, és nagyon tudom értékelni a humanizmusát, egyelőre, azt kell mondjam, inkább intellektuálisan mozgatnak meg a filmjei, élveznem már kicsit nehezebb őket. Ezt is elég nehéz volt nézni.

  • But what about Tomi?

    But what about Tomi?

    ★★½

    Elég egyenetlen film, megvannak a jó pillanatai, de zömében nekem túlzó és életszerűtlen. Amikor a pár hónapos gyógyuló alkoholista Sanyinak a nő tukmálja rendületlenül a piát, ott értem, mit akar ábrázolni, de annyira hamisan és kellemetlenül túltoltan teszi azt, és csomó ilyen jelenet van. Látom, hogy Tilla szereti a szocio témát, nem is annyira rossz benne, de érzek valami fura naivitást a megközelítéseiben (nem tudom, csak sejtem, hogy nem sok köze volt ezekhez a való életben). Nagyon érződik a kicsi költségvetés, de akkor az írást meg százszorosan oda kellett volna tenni, abban pedig pont nem remekel

Popular reviews

More
  • KIX

    KIX

    ★★★★★

    Aztamindenit! Én kb zéró háttértudással ültem be rá, úgyhogy el sem akartam hinni, milyen sztoriba tenyereltek bele az alkotók, de ha az nem lett volna, még anélkül is szuperül elműködne. Nagyon tetszik nekem ez az immerzív hozzáállás a dokumentumfilmezésben, gyakran azért kerültem a műfajt, mert sokszor steril, vagy éppen az üzenet van a túl didaktikusan a képedbe tolva, na, hát itt erről szó sincs. Amilyen természetességgel az alkotók a részeivé váltak ennek, az csodálatos, főleg az interjúkat is olvasva. Kiváncsi…

  • Hadik

    Hadik

    A Hadik film, aminek nem is Hadik, hanem az önmagát játszó Noár a főszereplője (és amúgy is kicsit indokolatlannak érzem, hogy miért fontos róla filmet készíteni). Már az első, végtelenül röhejesen komponált csatajelenetnél éreztem, hogy ez egy nagyon vicces cucc lesz. Családdal együtt, végig kommentálva iszonyatosan jól szórakoztam. Csak aztán eszébe jut az embernek, hogy mennyiből :(