A tanulmány egy viszonylag elhanyagolt, de egyre népszerűbb terület, az iskolai és óvodai nyelvi ... more A tanulmány egy viszonylag elhanyagolt, de egyre népszerűbb terület, az iskolai és óvodai nyelvi tájkép rövid tudománytörténeti, terminológiai és módszertani áttekintésére vállalkozik főleg a magyar szakirodalom alapján. Bemutatja az iskolai és óvodai nyelvi tájkép fogalmának tágabb és szűkebb értelmezéseit, valamint ismerteti a kvalitatív és kvantitatív kutatásokban rejlő lehetőségeket. A tanulmány elsősorban a téma iránt érdeklődő szakemberek és szakdolgozók számára hivatott átfogó képet adni a vizsgált problémakörről.
The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently... more The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently published Slovak monograph called Jazyková krajina miest Komárno a Komárom, in Hungarian language. This is necessary because the book analyses the visual language use of two cities-which are often referred to by the same name in public language-on both sides of the Hungarian-Slovak border from a qualitative and quantitative point of view, focusing on bilingual aspects. That's the reason why the research results can be useful for linguists and professionals who are also researching in a bilingual context, but do not know the Slovak language. The first part of the paper briefly presents the results of the qualitative research conducted so far on the linguistic landscape of Komárno in Slovakia. The second part focuses on the methodology of the quantitative APVV project and the results of the quantitative studies, both for Komárom in Hungary and Komárno in Slovakia.
This paper focuses on the economic aspects of linguistic landscape research. There is relatively ... more This paper focuses on the economic aspects of linguistic landscape research. There is relatively little literature in Hungarian or English dealing specifically with the economic characteristics of linguistic landscapes, and there is no precise delineation of this area of research. The authors define the concept of economic linguistic landscape (econscape) and describe some of the aspects of economy in the linguistic landscape of two border towns, Komárom/Komárno and Komárom.
Mi a közös a tűzijátékban, a vízibicikliben és az útikalauzban? A hétköznapi nyelvhasználók zöme ... more Mi a közös a tűzijátékban, a vízibicikliben és az útikalauzban? A hétköznapi nyelvhasználók zöme szerint alighanem az élmény; nyelvészként azonban azt is észrevesszük, hogy mindhárom esetben olyan szóösszetétellel van dolgunk, melynek helyesírása az előtag ingadozó ejtése (a magánhangzó-időtartam) miatt sokakat elbizonytalanít. Mikor hosszú az ilyen szavak tő belseji magánhangzója, és mit mond erről a „kézszabály” (vö. AkH.12 27/b; Laczkó–Mártonfi 2006: 54–55; Fábián 2019; Istók–Lőrincz–Török 2023: 39)?
A hétköznapi nyelvhasználót gyakran elbizonytalanítja az ez, az mutató névmások alkotta szavak he... more A hétköznapi nyelvhasználót gyakran elbizonytalanítja az ez, az mutató névmások alkotta szavak helyesírása (pl. ekképp, effajta, afölött). A dilemma rendszerint e kifejezések egyénileg vagy területileg ingadozó ejtésén alapul. Mikor van szükségünk betűkettőzésre, illetve hogyan válhat a Mátrix című film legendás színészének, Keanu Reevesnek a neve szabályfelidéző memóriamankóvá (vö. Istók–Lőrincz–Török 2023: 39, Istók 2023)?
1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra győzte le az előzőleg esélyesebbnek vél... more 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra győzte le az előzőleg esélyesebbnek vélt angolokat. A mérkőzés az „évszázad meccse”-ként került a történelemkönyvekbe, azt azonban kevesen tudják, hogy az összecsapás eredménye időnként a helyesírás-tanításban is megjelenik mint (szabályfelidéző) memóriamankó (Istók–Lőrincz–Török 2023: 38; Minya 2006: 1).
Economic linguistic landscape (econscape) comprises the set of economy-related texts, images and ... more Economic linguistic landscape (econscape) comprises the set of economy-related texts, images and relationships between texts and images of a given area. The commercial name forms an integral part of the economic linguistic landscape of a given trade unit. In this paper, we examine the commercial names of Komárom while we point out that word-forming methods Hungarian grammars (e.g. Tompa szerk. 1961; Keszler szerk. 2000; Adamikné Jászó főszerk. 2007) consider less common (e.g. word shortening, acronyms, portmanteau words) have spread in the 21st century. The research reveals that in the future, besides monomodal (text-based) word formation, multimodal word formation (grapho-, typo- and pictolexemes) may play an increasingly important role as part of the economic linguistic landscape (raising attention).
Mnemonics in the teaching of orthography This study have surveyed those mnemonics which help to r... more Mnemonics in the teaching of orthography This study have surveyed those mnemonics which help to recall the written form of hard words to spell. The authors have defined their effectiveness in three points: visualizability (Make it "easy" to remember!), norm violation (Make it "fun" to remember!) and economy (Make it "profitable" to remember!). Thereafter, based on the classification of Ágnes Antalné Szabó (2008), a corpus (N=37), based on the recollections of almost 100 students (N=37) who attended orthography courses at Selye János University, was examined. The student survey showed, that mnemonics are mostly encountered only in lower primary school, and that the most popular types of mnemonics are the pseudo-explanation and the recall word: the former is preferred for its humour and playfulness, the latter for its conciseness.
Introduction: the COVID-19 pandemic has a major impact on the various arenas of communication. Th... more Introduction: the COVID-19 pandemic has a major impact on the various arenas of communication. The most striking language changes can be observed in the lexicon. Since 2020, thousands of new pandemic-related words and phrases, socalled virologisms, appeared in many languages of the world, including the Hungarian, English, German and Russian. It is worthwhile to examine virologisms from a word-formation aspect and a semantic aspect. The present study focuses mainly on the semantics of the Hungarian virologisms. Linguistic examples are reviewed from the aspect of lexical (i.e. word) relationships such as synonymy, polysemy, or homonymy. Objective: to identify the semantics of virologisms of the Hungarian language (in comparison with the English, German and Russian). Research materials: published articles, studies and dictionaries in the Hungarian, Russian and English languages with particular regard to the Karanténszótár, COVIDictionary and Slovarj russkogo jazyka koronavirusnoj epochi (Dictionary of the Russian Language of the Coronavirus Era). Results and novelty of the research: to the best of the authors' knowledge, no comprehensive work presenting an analysis of virologisms from a semantic aspect has been published, up to the beginning of 2022 in the Hungarian or in any other language they are familiar with, as the majority of the studies approach the problem from a formal perspective. The present study points out intra-lexical and inter-lexical semantic relationships (e.g. synonymy, polysemy, and homonymy) that can be observed between lexemes belonging to the same language register and those belonging to different language registers: while synonymy makes the talk about the pandemic more colorful, polysemy and homonymy can sometimes be a source of misunderstanding.
The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently... more The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently published Slovak monograph called Jazyková krajina miest Komárno a Komárom, in Hungarian language. This is necessary because the book analyses the visual language use of two cities-which are often referred to by the same name in public language-on both sides of the Hungarian-Slovak border from a qualitative and quantitative point of view, focusing on bilingual aspects. That's the reason why the research results can be useful for linguists and professionals who are also researching in a bilingual context, but do not know the Slovak language. The first part of the paper briefly presents the results of the qualitative research conducted so far on the linguistic landscape of Komárno in Slovakia. The second part focuses on the methodology of the quantitative APVV project and the results of the quantitative studies, both for Komárom in Hungary and Komárno in Slovakia.
Discourse marker at the periphery? On the positions of the attitude marker szerintem 'in my view'... more Discourse marker at the periphery? On the positions of the attitude marker szerintem 'in my view' in spoken Hungarian This paper discusses the positions and (modal) roles of szerintem 'in my view' as discourse markers (more exactly, attitude markers) in spontaneous conversations and in semi-spontaneous interviews. The study approaches szerintem from other discourse markers typically occurring at discourse peripheries, showing that-albeit this item, too, typically occurs at the left periphery, especially in the material of the interviews-it often occurs in internal position, too, especially in spoken language, where it also takes scope above the whole proposition. The expression of probability and that of evaluation cannot be told apart either with respect to positions or to the genres investigated, the two are intertwined. Although szerintem is most frequently used in initial position, its sequential roles having to do with discourse management (turn taking, taking/yielding the floor) are meagre.
A honlapok a virtuális tér meghatározó elemei, így fontos szerepük van az egyes oktatási intézmén... more A honlapok a virtuális tér meghatározó elemei, így fontos szerepük van az egyes oktatási intézmények imidzsének kialakításában is. Tanulmányunkban néhány szlovákiai és magyarországi alap- és középfokú, illetve felsőoktatási intézmény járványügyi helyzetre és online oktatásra vonatkozó virtuális tartalmait hasonlítjuk össze, emellett pedig figyelmet fordítunk a két- és többnyelvűség megjelenésének mértékére is. A nyelvi tájkép kutatásának több irányzata alakult ki az elmúlt évek során, melyek közül az egyik az iskolai (schoolscape), egy másik pedig (cyberscape) a virtuális vonatkozásokra fókuszál. Az egyes részterületek között azonban sok esetben átfedések mutatkoznak, így vizsgálatuk összekapcsolható. Az iskolai nyelvi tájkép jellemzőinek a virtuális vonatkozások természetesen csak egy kis részét képezik, hiszen az iskolában – mint a vizuális nyelvhasználat sajátos terében – minden olyan vizuális-nyelvi megnyilvánulás vizsgálható, amely ennek a térnek a kommunikációs elvárásait és igényeit tükrözi.
The most recent didactic materials for teaching sociolinguistics Abstract Sociolinguistics is a m... more The most recent didactic materials for teaching sociolinguistics Abstract Sociolinguistics is a mature linguistic discipline, even though it can be considered relatively new in comparison with other fields of linguistics. However, that does not mean that it is not still evolving. On the contrary, contemporary sociolinguists do not rely only on the notepad and dictation machine anymore, but also the camera, so they may document synchronous moments for the future (Blommaert 2012, 5). This article focuses on presenting various thematic fields of sociolinguistics building on the university textbook of Sándor János Tóth (2019a) with the title Sociolinguistics in a Slovak-Hungarian context. The book came into being within the framework of the project KEGA001UJS-4/2018 and it focuses on the work of Slovak researchers, while it also highlights sociolinguistic questions in the context of the Slovak language and Hungarian language, particularly Hungarian used in Slovakia and Slovak used in Hungary. The reason for compiling this book was that, until now, there was no textbook for university or college education available that would have engaged in the Slovak language (as well) in such an explicit manner. Sándor János Tóth also applied his previous experience gained from his own sociolinguistic research projects (e.g. 2012a, 139-156).
This paper undertakes the introduction to virolinguistics, a new linguistic discipline that inves... more This paper undertakes the introduction to virolinguistics, a new linguistic discipline that investigates the virus language (virolect) based on the Hungarian linguistic material drawn from the scientific literature and our own collection. The goal of this work is to evaluate the effect of the pandemic on certain aspects of the Hungarian language: genres, vocabulary, communication, the linguistic landscape, and social media. The linguistic materials of these various areas play an important role in our society: they have a warning, entertaining, or stress-relieving function. Due to the restrictions, most studies have moved to the Internet. The methodological paradox of virolinguistics can be identified in the fact that it disregards certain scientific standards in order to assist linguists in collecting their valuable linguistic and visual materials.
Linguistic landscape research in Komárno and Komárom until 2019 The paper presents various lingui... more Linguistic landscape research in Komárno and Komárom until 2019 The paper presents various linguistic landscape studies of the recent years until 2019 about Komárno and Komárom. The study deals with the methodical background of the project Language in the City-Documenting the Multimodal Semiosphere of Linguistic Landscapes in Slovakia and in a Comparative Perspective supported by the Slovak Research and Development Agency under the contract № APVV-18-0115. The previous researches are compared with the methodology of the present project, which is more quantitative, systematical and inductive then the former researches.
Introduction: since most linguistic research involving variants focuses on the lexeme level, the ... more Introduction: since most linguistic research involving variants focuses on the lexeme level, the most accurate definition in the literature with respect to variants in this linguistic plane can be found. Lexical variants are language units that are similar in form (they show only partial, phonetic differences in form that do not constitute a morpheme-level deviation), and have completely identical referential (denotative) lexical and grammatical meanings, but their pragmatic meanings are different. Objective: in the present study the issue of language variativity and the topic of contact variants are addressed. Research materials: published monographs, articles and dictionaries in Hungarian, Russian and German languages with particular regard to the 2 nd , revised edition of The Concise Dictionary of Hungarian Language and the Dictionary of Foreign Words of Osiris Publisher. Results and novelty of the research: the terminology and the types of variativity based on the international-mainly Hungarian, Russian and German-literature are examined. Based on the contrastive approach, the Russian and German types are also compared to Hungarian examples. The novelty of the research is the systematization and the typology of so-called contact variants (formal loanwords, variants of direct loanwords, hypercorrect forms, back-borrowed lexemes), which arose in the correlation of two languages (Slovak-Hungarian, Romanian-Hungarian).
A tanulmány egy viszonylag elhanyagolt, de egyre népszerűbb terület, az iskolai és óvodai nyelvi ... more A tanulmány egy viszonylag elhanyagolt, de egyre népszerűbb terület, az iskolai és óvodai nyelvi tájkép rövid tudománytörténeti, terminológiai és módszertani áttekintésére vállalkozik főleg a magyar szakirodalom alapján. Bemutatja az iskolai és óvodai nyelvi tájkép fogalmának tágabb és szűkebb értelmezéseit, valamint ismerteti a kvalitatív és kvantitatív kutatásokban rejlő lehetőségeket. A tanulmány elsősorban a téma iránt érdeklődő szakemberek és szakdolgozók számára hivatott átfogó képet adni a vizsgált problémakörről.
The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently... more The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently published Slovak monograph called Jazyková krajina miest Komárno a Komárom, in Hungarian language. This is necessary because the book analyses the visual language use of two cities-which are often referred to by the same name in public language-on both sides of the Hungarian-Slovak border from a qualitative and quantitative point of view, focusing on bilingual aspects. That's the reason why the research results can be useful for linguists and professionals who are also researching in a bilingual context, but do not know the Slovak language. The first part of the paper briefly presents the results of the qualitative research conducted so far on the linguistic landscape of Komárno in Slovakia. The second part focuses on the methodology of the quantitative APVV project and the results of the quantitative studies, both for Komárom in Hungary and Komárno in Slovakia.
This paper focuses on the economic aspects of linguistic landscape research. There is relatively ... more This paper focuses on the economic aspects of linguistic landscape research. There is relatively little literature in Hungarian or English dealing specifically with the economic characteristics of linguistic landscapes, and there is no precise delineation of this area of research. The authors define the concept of economic linguistic landscape (econscape) and describe some of the aspects of economy in the linguistic landscape of two border towns, Komárom/Komárno and Komárom.
Mi a közös a tűzijátékban, a vízibicikliben és az útikalauzban? A hétköznapi nyelvhasználók zöme ... more Mi a közös a tűzijátékban, a vízibicikliben és az útikalauzban? A hétköznapi nyelvhasználók zöme szerint alighanem az élmény; nyelvészként azonban azt is észrevesszük, hogy mindhárom esetben olyan szóösszetétellel van dolgunk, melynek helyesírása az előtag ingadozó ejtése (a magánhangzó-időtartam) miatt sokakat elbizonytalanít. Mikor hosszú az ilyen szavak tő belseji magánhangzója, és mit mond erről a „kézszabály” (vö. AkH.12 27/b; Laczkó–Mártonfi 2006: 54–55; Fábián 2019; Istók–Lőrincz–Török 2023: 39)?
A hétköznapi nyelvhasználót gyakran elbizonytalanítja az ez, az mutató névmások alkotta szavak he... more A hétköznapi nyelvhasználót gyakran elbizonytalanítja az ez, az mutató névmások alkotta szavak helyesírása (pl. ekképp, effajta, afölött). A dilemma rendszerint e kifejezések egyénileg vagy területileg ingadozó ejtésén alapul. Mikor van szükségünk betűkettőzésre, illetve hogyan válhat a Mátrix című film legendás színészének, Keanu Reevesnek a neve szabályfelidéző memóriamankóvá (vö. Istók–Lőrincz–Török 2023: 39, Istók 2023)?
1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra győzte le az előzőleg esélyesebbnek vél... more 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra győzte le az előzőleg esélyesebbnek vélt angolokat. A mérkőzés az „évszázad meccse”-ként került a történelemkönyvekbe, azt azonban kevesen tudják, hogy az összecsapás eredménye időnként a helyesírás-tanításban is megjelenik mint (szabályfelidéző) memóriamankó (Istók–Lőrincz–Török 2023: 38; Minya 2006: 1).
Economic linguistic landscape (econscape) comprises the set of economy-related texts, images and ... more Economic linguistic landscape (econscape) comprises the set of economy-related texts, images and relationships between texts and images of a given area. The commercial name forms an integral part of the economic linguistic landscape of a given trade unit. In this paper, we examine the commercial names of Komárom while we point out that word-forming methods Hungarian grammars (e.g. Tompa szerk. 1961; Keszler szerk. 2000; Adamikné Jászó főszerk. 2007) consider less common (e.g. word shortening, acronyms, portmanteau words) have spread in the 21st century. The research reveals that in the future, besides monomodal (text-based) word formation, multimodal word formation (grapho-, typo- and pictolexemes) may play an increasingly important role as part of the economic linguistic landscape (raising attention).
Mnemonics in the teaching of orthography This study have surveyed those mnemonics which help to r... more Mnemonics in the teaching of orthography This study have surveyed those mnemonics which help to recall the written form of hard words to spell. The authors have defined their effectiveness in three points: visualizability (Make it "easy" to remember!), norm violation (Make it "fun" to remember!) and economy (Make it "profitable" to remember!). Thereafter, based on the classification of Ágnes Antalné Szabó (2008), a corpus (N=37), based on the recollections of almost 100 students (N=37) who attended orthography courses at Selye János University, was examined. The student survey showed, that mnemonics are mostly encountered only in lower primary school, and that the most popular types of mnemonics are the pseudo-explanation and the recall word: the former is preferred for its humour and playfulness, the latter for its conciseness.
Introduction: the COVID-19 pandemic has a major impact on the various arenas of communication. Th... more Introduction: the COVID-19 pandemic has a major impact on the various arenas of communication. The most striking language changes can be observed in the lexicon. Since 2020, thousands of new pandemic-related words and phrases, socalled virologisms, appeared in many languages of the world, including the Hungarian, English, German and Russian. It is worthwhile to examine virologisms from a word-formation aspect and a semantic aspect. The present study focuses mainly on the semantics of the Hungarian virologisms. Linguistic examples are reviewed from the aspect of lexical (i.e. word) relationships such as synonymy, polysemy, or homonymy. Objective: to identify the semantics of virologisms of the Hungarian language (in comparison with the English, German and Russian). Research materials: published articles, studies and dictionaries in the Hungarian, Russian and English languages with particular regard to the Karanténszótár, COVIDictionary and Slovarj russkogo jazyka koronavirusnoj epochi (Dictionary of the Russian Language of the Coronavirus Era). Results and novelty of the research: to the best of the authors' knowledge, no comprehensive work presenting an analysis of virologisms from a semantic aspect has been published, up to the beginning of 2022 in the Hungarian or in any other language they are familiar with, as the majority of the studies approach the problem from a formal perspective. The present study points out intra-lexical and inter-lexical semantic relationships (e.g. synonymy, polysemy, and homonymy) that can be observed between lexemes belonging to the same language register and those belonging to different language registers: while synonymy makes the talk about the pandemic more colorful, polysemy and homonymy can sometimes be a source of misunderstanding.
The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently... more The aim of this paper is to summarise the quantitative lessons learned from the authors' recently published Slovak monograph called Jazyková krajina miest Komárno a Komárom, in Hungarian language. This is necessary because the book analyses the visual language use of two cities-which are often referred to by the same name in public language-on both sides of the Hungarian-Slovak border from a qualitative and quantitative point of view, focusing on bilingual aspects. That's the reason why the research results can be useful for linguists and professionals who are also researching in a bilingual context, but do not know the Slovak language. The first part of the paper briefly presents the results of the qualitative research conducted so far on the linguistic landscape of Komárno in Slovakia. The second part focuses on the methodology of the quantitative APVV project and the results of the quantitative studies, both for Komárom in Hungary and Komárno in Slovakia.
Discourse marker at the periphery? On the positions of the attitude marker szerintem 'in my view'... more Discourse marker at the periphery? On the positions of the attitude marker szerintem 'in my view' in spoken Hungarian This paper discusses the positions and (modal) roles of szerintem 'in my view' as discourse markers (more exactly, attitude markers) in spontaneous conversations and in semi-spontaneous interviews. The study approaches szerintem from other discourse markers typically occurring at discourse peripheries, showing that-albeit this item, too, typically occurs at the left periphery, especially in the material of the interviews-it often occurs in internal position, too, especially in spoken language, where it also takes scope above the whole proposition. The expression of probability and that of evaluation cannot be told apart either with respect to positions or to the genres investigated, the two are intertwined. Although szerintem is most frequently used in initial position, its sequential roles having to do with discourse management (turn taking, taking/yielding the floor) are meagre.
A honlapok a virtuális tér meghatározó elemei, így fontos szerepük van az egyes oktatási intézmén... more A honlapok a virtuális tér meghatározó elemei, így fontos szerepük van az egyes oktatási intézmények imidzsének kialakításában is. Tanulmányunkban néhány szlovákiai és magyarországi alap- és középfokú, illetve felsőoktatási intézmény járványügyi helyzetre és online oktatásra vonatkozó virtuális tartalmait hasonlítjuk össze, emellett pedig figyelmet fordítunk a két- és többnyelvűség megjelenésének mértékére is. A nyelvi tájkép kutatásának több irányzata alakult ki az elmúlt évek során, melyek közül az egyik az iskolai (schoolscape), egy másik pedig (cyberscape) a virtuális vonatkozásokra fókuszál. Az egyes részterületek között azonban sok esetben átfedések mutatkoznak, így vizsgálatuk összekapcsolható. Az iskolai nyelvi tájkép jellemzőinek a virtuális vonatkozások természetesen csak egy kis részét képezik, hiszen az iskolában – mint a vizuális nyelvhasználat sajátos terében – minden olyan vizuális-nyelvi megnyilvánulás vizsgálható, amely ennek a térnek a kommunikációs elvárásait és igényeit tükrözi.
The most recent didactic materials for teaching sociolinguistics Abstract Sociolinguistics is a m... more The most recent didactic materials for teaching sociolinguistics Abstract Sociolinguistics is a mature linguistic discipline, even though it can be considered relatively new in comparison with other fields of linguistics. However, that does not mean that it is not still evolving. On the contrary, contemporary sociolinguists do not rely only on the notepad and dictation machine anymore, but also the camera, so they may document synchronous moments for the future (Blommaert 2012, 5). This article focuses on presenting various thematic fields of sociolinguistics building on the university textbook of Sándor János Tóth (2019a) with the title Sociolinguistics in a Slovak-Hungarian context. The book came into being within the framework of the project KEGA001UJS-4/2018 and it focuses on the work of Slovak researchers, while it also highlights sociolinguistic questions in the context of the Slovak language and Hungarian language, particularly Hungarian used in Slovakia and Slovak used in Hungary. The reason for compiling this book was that, until now, there was no textbook for university or college education available that would have engaged in the Slovak language (as well) in such an explicit manner. Sándor János Tóth also applied his previous experience gained from his own sociolinguistic research projects (e.g. 2012a, 139-156).
This paper undertakes the introduction to virolinguistics, a new linguistic discipline that inves... more This paper undertakes the introduction to virolinguistics, a new linguistic discipline that investigates the virus language (virolect) based on the Hungarian linguistic material drawn from the scientific literature and our own collection. The goal of this work is to evaluate the effect of the pandemic on certain aspects of the Hungarian language: genres, vocabulary, communication, the linguistic landscape, and social media. The linguistic materials of these various areas play an important role in our society: they have a warning, entertaining, or stress-relieving function. Due to the restrictions, most studies have moved to the Internet. The methodological paradox of virolinguistics can be identified in the fact that it disregards certain scientific standards in order to assist linguists in collecting their valuable linguistic and visual materials.
Linguistic landscape research in Komárno and Komárom until 2019 The paper presents various lingui... more Linguistic landscape research in Komárno and Komárom until 2019 The paper presents various linguistic landscape studies of the recent years until 2019 about Komárno and Komárom. The study deals with the methodical background of the project Language in the City-Documenting the Multimodal Semiosphere of Linguistic Landscapes in Slovakia and in a Comparative Perspective supported by the Slovak Research and Development Agency under the contract № APVV-18-0115. The previous researches are compared with the methodology of the present project, which is more quantitative, systematical and inductive then the former researches.
Introduction: since most linguistic research involving variants focuses on the lexeme level, the ... more Introduction: since most linguistic research involving variants focuses on the lexeme level, the most accurate definition in the literature with respect to variants in this linguistic plane can be found. Lexical variants are language units that are similar in form (they show only partial, phonetic differences in form that do not constitute a morpheme-level deviation), and have completely identical referential (denotative) lexical and grammatical meanings, but their pragmatic meanings are different. Objective: in the present study the issue of language variativity and the topic of contact variants are addressed. Research materials: published monographs, articles and dictionaries in Hungarian, Russian and German languages with particular regard to the 2 nd , revised edition of The Concise Dictionary of Hungarian Language and the Dictionary of Foreign Words of Osiris Publisher. Results and novelty of the research: the terminology and the types of variativity based on the international-mainly Hungarian, Russian and German-literature are examined. Based on the contrastive approach, the Russian and German types are also compared to Hungarian examples. The novelty of the research is the systematization and the typology of so-called contact variants (formal loanwords, variants of direct loanwords, hypercorrect forms, back-borrowed lexemes), which arose in the correlation of two languages (Slovak-Hungarian, Romanian-Hungarian).
Szemle kifejezés szerepel a szótárban. Feltűnően gyakori továbbá verseiben az olyan kifejezés, am... more Szemle kifejezés szerepel a szótárban. Feltűnően gyakori továbbá verseiben az olyan kifejezés, amelyben az állandósult szókapcsolat igei elemét valamilyen rokon vagy ellenkező értelmű szóval helyettesíti: a szokásos számon kér így alakul: "add számon"; a számon tart pedig így: "számon vesz". Mestere továbbá annak is, hogy a szólást más síkra áthelyezve alkalmazza: "Fülét csóválja a rossz rím felett", ugyanis Arany szerint a vers nem a szemnek, hanem a fülnek szól, a rím csengését hallani kell. Amikor Arany művészi kifejezéseit közönséges szavakkal próbálom értelmezni, a költő Dantéról írott szavai jutnak eszembe: "lehet-é, hogy halandó szem nézze A szellemvilágot…? (Dante)".
Cieľom monografie je predstaviť výsledky výskumu jazykovej krajiny Komárna a mesta Komárom v Maďa... more Cieľom monografie je predstaviť výsledky výskumu jazykovej krajiny Komárna a mesta Komárom v Maďarsku na báze výskumnej metodológie projektu č. APVV-18-0115 Jazyk v meste – dokumentovanie multimodálnej semiosféry jazykovej krajiny na Slovensku a z komparatívnej perspektívy. Komárno a Komárom boli výborným jazykovým a sociokultúrnym priestorom pre výskum z aspektu porovnania získaných dát, lebo výskum jazykovej krajiny väčšinou prebieha na takých územiach, ktoré spoločne obývajú rozdielne etnicko-jazykovo-kultúrne spoločenstvá.
A Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológia... more A Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport (VaKu), amely több mint tíz éve foglalkozik a nyelvi változatosság, a variativitás és a tankönyvkutatás kérdéseivel, 2022. április 1-jén rendezte meg A virolingvisztika és viroszemiotika aktuális kérdései c. nemzetközi online tudományos szimpóziumot, amely a járványhelyzet kommunikációra gyakorolt hatásait vizsgálta: szűkebb értelemben nyelvi, azaz virolingvisztikai, tágabb értelemben pedig a nyelvi jeleken túli, azaz viroszemiotikai szempontból is. Az előadások nyelvén túllépve szó volt többek között az angol, a német, az orosz, a román, a szlovák és a laoszi virolektusról (vírusnyelvről), illetve virologizmusokról (vírusnyelvi szavakról és kifejezésekről) is.
Plonický Tamás publicista, futballrajongó előszavával: „Pofára esett, mint a zsíros kenyér” – mon... more Plonický Tamás publicista, futballrajongó előszavával: „Pofára esett, mint a zsíros kenyér” – mondta Böde Dániel, a magyar labdarúgó válogatott csatára a Nemzeti Sport riporterének, miután megkérdezték tőle, hogy miért vágta földhöz a norvég csapat egyik hátvédjét. Az olvasó, aki garantáltan nem fog pofára esni e kötet elolvasása után, éppen egy futballról és nyelvészetről szóló művet tart a kezében. Egy olyan alkotást, amely kiválóan ötvözi e két, egymással látszólag össze nem illő területet, és a maga kutatási módszereivel alaposan körüljárja a facebookos futballközössége(ke)t. Ha a fentebb említett eseményhez bármikor és bárhol hasonlóan vicces vagy kínos jelenet játszódik le, előtörnek a semmiből a kreatív futballmémgyárosok, a közösségi aktivitás az egekbe szökik, a Facebook pedig „felrobban”. Így válhat mémmé egy mozdulatsor, egy aranyköpés, vagy terjedhetnek el poénos szójátékok egy klubcsapat „állandó” helyezéséről. De vajon meg lehet-e találni a Böde-féle klasszikus jelenetben is a tudományt? Vajon van-e relevanciája egy ilyen jellegű kutatásnak? Vajon a vicces mémek részeivé válhatnak-e a nyelvészet immunrendszerének? Ez a főként futballról, annak egy speciális közösségéről, az internetes futballkultúráról szóló kötet – amellett, hogy megválaszolja a feltett kérdéseinket – egy tökéletesen kivitelezett, izgalmas vállalkozás. Istók Béla munkája egyrészt azért tekinthető kiemelkedő alkotásnak, mert példaértékű észrevételeket fogalmaz meg, és körültekintő szakirodalmi bázist alkalmaz, másrészt azért is, mert felülnézetből, tudományos-nyelvészeti módszerekkel vizsgálja az elsőre talán tudománytalannak, megközelíthetetlennek tűnő futballtartalmakat. A szerző ezt rendkívül meggyőzően, szabatosan, stilizáltan és különböző, az érvrendszereit alátámasztó táblázatok és képek segítségével teszi. A könyv egy kifogástalan olvasási élmény: nyelvészeknek és futballrajongóknak egyaránt. Komárom, 2018. május 31.
Uploads
Papers by Béla Istók