Alsócsáj

	Alsócsáj (Nižný Čaj)
	; Alsócsáj zászlaja
	; Alsócsáj zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1335
Polgármester	Monika Obšitošová (SMER-SD)
Irányítószám	044 16
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	286 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	206 m
Terület	2,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 24′48.666667°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 24′48.666667°N 21.400000°E
	Alsócsáj weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsócsáj (szlovákul: Nižný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján fekszik.

Története

A falu területén már a 9–10. században laktak emberek. Régen a szomszédos Felsőcsájjal képzett egy települést. A mai falu első említése 1335-ben történik, az Aba nemzetség birtokolta. Már 1746-ban is vegyes magyar-szlovák lakossága volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyire, mivel földgyeinek fele nehezebben miveltetik, és legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának szomszédságában van, mindazáltal a’ második Osztályba tétettetett.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Bologdhoz 1 fertálynyira, 114 r. kath., 30 g. kath., 81 ref., 15 zsidó lak. F. u. Bodnár, Rátkay, Bónis. Ut. p. Szinnye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 218-an, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 260 szlovák lakosa volt.

2011-ben 274 lakosából 245 szlovák volt.

Nevezetességei

Krisztus király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1926-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 23.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]