Koksóbaksa

	Koksóbaksa (Kokšov-Bakša)
	; Koksóbaksa zászlaja
	; Koksóbaksa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1302
Polgármester	Mikuláš Hudák
Irányítószám	044 13
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	1251 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	308 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Terület	3,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 19′ 30″48.647222°N 21.325000°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 19′ 30″48.647222°N 21.325000°E
	Koksóbaksa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Koksóbaksa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koksóbaksa (szlovákul: Kokšov-Bakša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 10 km-re délkeletre, a Kassai medencében fekszik.

Története

1262-ben „Koxo” néven említik először, 1302-ben „Boxa” alakban szerepel. Később „Alsow és Felsow Baxa”, illetve „Három Baxak” alakban is feltűnik. Neve személynévi eredetű, előzménye a szláv Kokeš és Bogšo személynév. Lakói favágással, kosárfonással foglalkoztak. 1324-ben egy malmot is említenek a falu területén. Lakosságát az 1739 és 1742 között tomboló dögvész teljesen kipusztította és újra kellett telepíteni. 1772-ben 11 háztartása volt. Koksó-Baksa néven 1773-ban említik először. A 18. században részben nemesi község, részben a Dessewffy család a birtokosa.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Külső Baksa. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kassai járásban. Határja jó termékenységű, de mivel a’ víz áradások határját gyakran elöntik, földgyeit, réttyeit, sőt néha magát is a’ helységet. Épűletre is fája nem lévén, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 47 házában 344 lakos élt. Jellemzően mezőgazdasági település volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baksa, (Koksó), tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 280 kath., 3 ref., 40 zsidó lak. Termékeny róna határ. F. u. Dézsy, Füzy, Diósy, s m. t. Ut. p. Kassa.”^[3]

A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal. Itt átkelve a folyón s Kassa felé menve, találjuk Koksó-Baksát 22 házzal, 136 tótajku lakossal. Postája Csány, távirója Bárcza.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 190-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1057 lakosából 1051 szlovák volt.

2011-ben 1098 lakosából 1071 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 10.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]