Terebő

	Terebő (Trebejov)
	; Terebő zászlaja
	; Terebő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1289
Polgármester	Štefánia Cibuľáková
Irányítószám	044 81
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	206 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	241 m
Terület	7,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 60″, k. h. 21° 13′ 00″48.833333°N 21.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 60″, k. h. 21° 13′ 00″48.833333°N 21.216667°E
	Terebő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Terebő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terebő (szlovákul: Trebejov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 13 km-re északra, a Hernád bal partján fekszik.

Története

1289-ben „Terebey” néven említik először az Aba nembeli Somosi Péter fiainak birtokaként. Az oklevél a birtoknak az öt fiú közötti felosztásáról szól, mely szerint a falu a mislyei prépostság birtokába kerül. A települést 1297-ben „Therebey”, 1304-ben „Terebey”, 1335-ben „Villa Terebe”, 1382-ben „Terebe” megnevezéssel illetik. 1427-ben 12 portával az Aba nembeli Somosi György birtoka, ekkor és 1458-ban „Terebe”, 1555-ben és 1558-ban „Terebel” alakban említik. A 17. század elején a Segney, a 18. század közepétől pedig az Okolicsányi és Károlyi családoké. 1787-ben 26 házában 179 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEREBŐ. Trebjov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Ládnának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”^[2]

A 19. században az Ujházy és Péchy családok a birtokosai. 1828-ban 28 háza és 243 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terebő, Trebegow, tót falu, Sáros vgyében, a Hernád mellett. 57 kath., 148 evang. lak. F. u. gr. Péchy. Ut. p. Böki.”^[3]

1870-ben a községben kőbányát nyitottak. A faluban templom nincs, a katolikus és evangélikus hívek egyaránt az abosi plébániához, illetve lelkészséghez tartoztak. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A falunak vasúti- és autóbusz megállóhelye van.

Népessége

1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 139 lakosából 136 szlovák volt.

2011-ben 199 lakosából 187 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]