Ugrás a tartalomhoz

Biharszentjános

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharszentjános (Sântion)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBors
Rangfalu
KözségközpontBors
Irányítószám417078
SIRUTA-kód27677
Népesség
Népesség1927 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1531 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület229,5 ha km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 47″, k. h. 21° 50′ 12″47.096342°N 21.836603°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 47″, k. h. 21° 50′ 12″47.096342°N 21.836603°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharszentjános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román - magyar határtól 5 km-re.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a határában létesült, Szent János tiszteletére szentelt klastromról kapta.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti ún. Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel.

A falut és a monostort 1215-ben említik először a Váradi regestrumban, Jakó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A település környéke ekkor még nagy kiterjedésű tölgyerdőkkel volt borított és részét képezte a bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület.

Az 1876-os megyerendezést követően Bihar vármegye Mezőkeresztesi járásához tartozott, melynek neve 1910-től Biharkeresztesi járás lett. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően Romániához került, határtelepüléssé vált.

A második bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédek 1940. szeptember 11-én két román nemzetiségű személyt kivégeztek a település főterén, magyarellenes tevékenység vádjával. A szovjet hadsereg 1944-ben elfoglalta a települést, amely újra Románia része lett.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 1347 lakosa volt ebből 1303 magyar (96,4%), 43 román és 1 német.

2002-ben már 1462 lakosa volt, melyből 1408 magyar (96,3%), 51 román, 2 szlovák és 1 ukrán volt.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]