Örvénd
| Örvénd (Urvind) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsólugos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsólugos |
| Irányítószám | 417317 |
| SIRUTA-kód | 29939 |
| Népesség | |
| Népesség | 754 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 886[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″47.067268°N 22.281748°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″47.067268°N 22.281748°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Örvénd (románul: Urvind) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegységtől délre, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Örvénd ősrégi település, mely már az Árpád-kor-ban lakott hely volt, Vluend néven. 1282-ben a Csanád nemzetség birtoka volt, és valószínűleg azonos volt azzal az Örvényesligete (Urweusligethe) nevű helységgel, melyet 1336-ban a Csanád és a Rátold nemzetségek elcseréltek egymás között. 1360-ban a Telegdiek osztoztak meg a birtokon, s ekkor említették a mellette folyó Örvényespataka nevű folyócskát is. 1388-ban a Putnoki család is közbirtokos volt itt. 1470-ben Örvény már vásáros helyként volt jegyezve. A vásártartási jogot Mátyás király adományozta, ez a vásár a második bécsi döntésig, 1940-ig működött Mátyás vásár néven.
1561-ben Telegdy Mihály és Miklós osztálylevelében említették, ekkor már iskolával és templommal is rendelkezett. A 17. század elején Bocskai István fejedelem is birtokosa lett a településnek, aki 1606. december 17-én kelt végrendeletében Örvendi Pálra, egyik idevaló kedves főemberére hagyta itteni birtokát, az erdélyi Balázsfalvával együtt.
Az 1800-as évek elején a Beöthy és a Juricskai családok birtoka volt, s az övék volt még a 20. század elején is. A településhez tartozott még Telkespuszta is. 1848 decemberében az erdélyi seregek élén Bem József bevonult a községbe, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a temetőben több örvéndi honvéd sírja megtalálható ma is. Az 1848–1849-es szabadságharc ismert örvéndi hősi halottai: Nagy József, Papp Imre, Sorbán Ferenc, Sorbán László, Varga Miklós.
1900-ban 871 lakosából 860 magyar, 9 román, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott, és az Élesdi járás egyik körjegyzőségi székhelye volt.
2011-ben 1053 lakosából 887 magyar, 92 román, 53 szlovák anyanyelvű.[2]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma középkori eredetű. A templomot többször is bővítették. 1795-ben épült hozzá a kórus, 1808-ban épült az új torony. A 2020-as években újították fel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
- ↑ Folytatódnak az örvéndi református templom teljes körű helyreállítási munkálatai. www.telekialapitvany.hu (2022. szeptember 22.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
