Ugrás a tartalomhoz

Kútfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kútfalva (Cut)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségKútfalva
Rangközségközpont
Irányítószám517206
Körzethívószám0x58[1]
SIRUTA-kód4124
Népesség
Népesség1054 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[2]
Népsűrűség38,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 16″, k. h. 23° 39′ 54″45.937778°N 23.665000°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 16″, k. h. 23° 39′ 54″45.937778°N 23.665000°E
Kútfalva weboldala
SablonWikidataSegítség
Kútfalva környéke 1769-1773 között

Kútfalva (románul: Cut, németül: Kokt) község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Földrajz

[szerkesztés]

Szászsebestől hat km-re délkeletre, a Nagy-Székás bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 13. század végén vagy a 14. század elején települt szászsebesszéki szász falu volt. Első említései: 1291-ben még terra Kut, 1332-ben Kutis és 1438-ban Kuthfalu. A 16. században szász lakosságát románok váltották föl. 1761-ben 160 ortodox és 11 görögkatolikus család lakta. A 18. század második és a 19. század első felében a balázsfalvi püspökség uradalmi székhelye, 18651871-ben görögkatolikus esperesi székhely volt.[3] 1876-ban Alsófehér vármegyéhez csatolták. 1906-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[4] Lakói megélhetésében jelentős részt vállalt a bortermelés. 1950 előtt nyolcvan, 1999-ben húsz hektáron műveltek szőlőt, főként járdovány fajtát.[5] 2004-ben vált ki Kelnek községből és szervezték önálló községgé.[6]

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 1187 lakosából 1170 volt román és 16 cigány nemzetiségű; 1187 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 1254 lakosából 1253 volt román nemzetiségű és 1240 ortodox vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Az ortodox parókia a Bethlen család udvarházaként 1730-ban épült. 2006 óta egy Ilie Moise etnográfusról elnevezett néprajzi kiállítás látható benne.
  • Az Albini család síremléke.

Gazdaság

[szerkesztés]

A faluban egy száz főt foglalkoztató bútorgyár működik.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Innen származott Septimiu Albini, a Tribuna szerkesztőjének családja. (A 46. számú ház volt a régi családi kúria.) Albinit itt is temették el 1919-ben.
  • Itt született 1930-ban Elena Lidia Sfîrlea nyelvész.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. Ciprian Ghișa: Structura administrativ-teritorială a Bisericii Greco-catolice din Transilvania. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Historia 2006/2
  4. Belügyi Szemle 1906, 583. o.
  5. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 127. o.
  6. Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)