Székás
| Székás (Colibi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Székásszabadja |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székásszabadja |
| Irányítószám | 517531 |
| Körzethívószám | +40 x58[1] |
| SIRUTA-kód | 6182 |
| Népesség | |
| Népesség | 27 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 274 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 43″, k. h. 23° 47′ 08″46.111898°N 23.785650°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 43″, k. h. 23° 47′ 08″46.111898°N 23.785650°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székás (románul Colibi) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Székás-patak mellett, Balázsfalvától délnyugatra, Mihálcfalva, Tűr, Berve és Székásbesenyő közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Székás Árpád-kori település. Nevét 1293-ban Scekes alakban említette először oklevél. 1295, 1304-ben Zekes néven írták.
Az Árpád-korban királyi birtok volt, és a Székes-föld-i uradalomhoz tartozott, melynek itt volt a központja, és melyet kamaraispán kormányzott. Az uradalom 1290-1295 között már kiterjedt az egész Székes-patak medencéjére, a 13. században több falu is tartozott hozzá. A 13. század végétől több falu is települt e területre; többek között Lengyelkék (Ringelkirch), melyről 1295-ben Vivianus kamaraispán lemondott a Vizaknaiak javára, Gergelyfája (1304), Veresegyház (1313), Vingárd (1329). Az uradalom dél felől Buzdnál kezdődött, és határai egészen a Küküllőig nyúltak. 1910-ben 313 lakosából 6 német, 307 román volt. Ebből 6 evangélikus, 304 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
