Muraszombat

Muraszombat (Murska Sobota)
A városközpont a Szent Miklós plébániatemplommal
Muraszombat címere Muraszombat zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska statisztikai régió
Község	Muraszombat
Rang	város
Alapítás éve	1348
Polgármester	Aleksander Jevšek (SD)
Irányítószám	9000
Körzethívószám	+386 0 2
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	11 190 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	189 m
Terület	14,49 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 31″, k. h. 16° 09′ 43″46.658611111111, 16.161944444444
Muraszombat község elhelyezkedése
Muraszombat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszombat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota IPA: [ˈmúːɾska ˈsóːbɔta], németül Olsnitz IPA: [ˈɔlsnɪt͡s], vendül Mürska Sobota IPA: [ˈmyːrska ˈsoːbɔta] vagy Mörska Sobota IPA: [ˈmørska ˈsoːbɔta]) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban. A Muraszombati egyházmegye püspöki székhelye.

Nevének eredete

Muraszombat a nevét a szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva-patak, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik. A helyi magyar lakosság a város nevét a -ba, -ban helyhatározó ragokkal használja („Muraszombatban”).

Fekvése

Szlovénia legészakibb városa. Muravidéken, az Alsó-Mura-síkon, a Ravenskón, a Rédics és Göntérháza közötti magyar-szlovén határátkelőhelytől 32 km-re északnyugatra, a Lendva-patak jobb partján terül el. Közúton az A5-ös autópályán, vasúton az Őrihodos–Ljutomér–Ormosd-vasútvonalon érhető el.

Története

Muraszombat határában, Korong irányában található Grofovsko részen 2002-ben polikulturális lelőhelyet tártak fel. A késő avar korból származó vasfaléra egy telepgödörből került elő.

A településről és Szent Miklós plébániatemplomáról már 1071-ből van közvetett adat. A 13. században a terület neve Belmura volt (azaz a Muravidék belső része); a Nádasd nemzetség egyik birtokközpontja volt itt. Írott forrásban 1348-ban Muraszombata néven említik először. A település egykor nem a mai helyén, hanem a mai Rakičan és a mai muraszombati temető között elterülő dombon állott. Kastélyát, a mai Szapáry-kastély elődjét már a 14. században említik.

1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, köztük Muraszombat városát, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte.

1479-ben Hunyadi Mátyástól kiváltságokat kapott. 1582-ben Podgiriay Borbálának volt itt kúriája. 1605-ben, mivel a lakosság Bocskai hadainak ellenállt, az a települést porig égette. Ezután nem a régi helyén, hanem a jelenlegi helyen, a Szapáry-kastély körül épült fel. A kastélyt 1647-ben még Széchy Tamás kastélyaként említik. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával Kéry Ferenc felesége, Széchy Julianna grófnő a vasvári káptalan mint hiteleshely előtt írt szerződésben muraszombati kastélyát és a hozzá tartozó uradalmat a Szapáry családnak adta el. 1690-ben Szapáry Péter Muraszombat „örökös ura” lett, a város más részei királyi tulajdonban voltak. A Szapáryak egészen az első világháborúig voltak a város földesurai.

Egyházilag a 12. századtól 1777-ig a Győri egyházmegyéhez tartozott, ekkor azonban az újonnan alapított Szombathelyi egyházmegyéhez csatolták. 1923-tól azonban már csak formailag tartozott Szombathelyhez és 1964-ben hivatalosan is a Maribori egyházmegye része lett. A reformáció hatására lakói a 16. században evangélikusok lettek, de 1671 és 1673 között a rekatolizáció hatására újra visszatértek a katolikus vallásra. Az evangélikus egyház csak 1886-ban tudta újjászervezni az itteni plébániát, mely a vendvidéki evangélikusok központja lett.

A település sokat szenvedett a Mura áradásaitól. A 19. század elején mezővárosként a tótsági járás része volt.

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt. A járáshoz 114 kisközség tartozott 91 606 katasztrális hold területtel, lakosainak teljes száma 44 986 volt. Muraszombat volt a járási szolgabírói hivatal, a járásbíróság, az adóhivatal, a közjegyzőség székhelye. Volt itt csendőrőrs, pénzügyőrség, járási ipartestület, egyesületei közül említésre méltó a jótékony keresztény nőegylet, az izraelita ifjúsági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katolikus kör A városnak két takarékpénztára, gőzmalma, postahivatala és távíróhivatala is volt.

A várost 1918 decemberében horvát félkatonai egységek, melyek korábban a délre fekvő Muraközt elfoglalták, bevonultak Muraszombatba. Céljuk volt, hogy a területet Horvátországhoz csatolják, amivel kivívták a szlovének ellenszenvét, akik a térség Szlovéniához való csatlakozásáért lobbiztak. A magyar kormány tiltakozott a horvát katonai akció ellen, amelynek Párizsban helyt adtak. Ennek tudatában a magyar hadsereg alakulatai kiűzték a horvátokat a városból, melyek között akadtak szlovén nemzetiségű sorkatonák is a helyi lakosságból, de az akció kivitelezése természetesen nem pont az ő érdemük.

Ennek ellenére a magyar revizionisták később olyan legendát terjesztettek, hogy a helyi vendek lázadtak fel önerőből és véres csata árán űzték ki a horvátokat, nagy mértékben eltorzítva ezzel a valóságot, amelyhez még mendemondákra alapozó hamis bizonyítékokat is gyártottak. Többek között tette mindezt Mikola Sándor fizikus. A muraszombati csata soviniszta mítoszát még éveken át terjesztették, azzal hitegetve a közvéleményt, hogy a vendek még vérüket is készek áldozni, mert gyűlöletes számukra az, ha őket nem magyarnak, hanem szlávnak tartják. Ezt a nemlétező eseményt példanélküli történésként intrepretálták, holott ilyen revíziós lépések a nyugat-magyarországi felkelés, a Kercaszomori felkelés vagy a balassagyarmati felkelés során történtek, de Muraszombatban nem volt.

1919-ben itt kiáltotta ki Tkálecz Vilmos a Vendvidéki Köztársaságot, amelyet székhelyének tett néhány napra. A szlovén autonómia mozgalmak a függetlenné kikiáltandó Szlovenszka krajina székhelyének szintén ezt a várost kívánták megtenni. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.

2000-től Magyarország felé ismét helyreállított vasúti kapcsolata van.

2008-ban autópálya kapcsolatot kapott Lendva felé az A5-ös autópálya révén.

Népesség

2002-ben Muraszombat község 20 080 lakosából 17 637 szlovén, 439 cigány és 138 magyar volt. Magának a városnak a népessége 12 393 fő volt.

1910-ben 6965 lakosából 1497 magyar, 122 német, 5197 szlovén, 11 horvát, 8 pedig más nemzetiségű volt. Az elmagyarosodás is általában a városokban éreztette leginkább hatását, valamint az értelmiség döntő hányada is magyar volt, hasonlóan az ország más pontjaihoz. Több, a városban lakó szlovén származású lakos magyarosította a nevét, vagy magyarnak vallotta magát, így például Szlepecz János esperes, író és plébános is nyíltan hangoztatta, hogy magyarnak érzi magát. Anton Trstenjak szlovén utazó, amikor a 19. század végén felkereste a mezővárost, megjegyezte, hogy valódi magyarok a felsőbb rétegben vannak, valamint a zsidó kereskedők, tulajdonosok és városi vezetők között. A kispolgári lakosság kizárólag szlovén, de onnan is sokan magyarnak érzik magukat. De nemcsak szlovénok közül vallották magukat magyarnak, hanem a német származású lakosok közül is. Hartner Nándor a város néhai polgármestere, a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve is német származása ellenére szívből-lélekből magyarnak tekintette magát. Ez megváltozott a Vendvidék elcsatolásával, s attól kezdve már csökkent a magyar érzelem a szlovén lakosokban, így a következő népszámlálás után már sokan inkább szlovénnak vallották magukat. Szlepecz is évekkel később már elutasította a magyarosítást és magyarosodást, ezért mindent megtett, hogy a helyi szlovén regionális (vend) tudatot építse.

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma közvetett források alapján már a 11. században állt. Legrégebbi része a harangtorony 13. századi. A román stílusban épített ősi templomot a 14. században gótikus stílusban építették át, ekkor épült meg a szentély. Hajóját a 15. században nagyobbították és új boltozattal látták el. A 16. században újraboltozták és két oldalkápolnával bővítették. 1910 és 1912 között Takáts László építész tervei szerint építették újjá, de régi szentélyét benne a 14. századi freskókkal meghagyták.
• A muraszombati vár, a Szapáry-kastély a 16. században épült a középkori kastély helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falakkal. A hatalmas épület ad otthont a Muravidéki Múzeumnak (Pomurski muzej). Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. A parkban a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve látható.
• Az evangélikus templom neogótikus stílusban épült.
• A főtéren a mozi előtt áll Štefan Kovač szobra, Miki Muster munkája.
• A temetőben a második világháborúban elesett partizánok emlékműve áll.
• Az egykori zsidó temetőt emlékparkká alakították át.

Képek

• 
  Szent Miklós plébániatemplom
• 
  Szlovén utca
• 
  Štefan Kovač utca
• 
  A muraszombati vár
• 
  Vár sugárút

Híres emberek

• Itt született Barla Mihály (1778 – 1824. február 4.) szlovén születésű evangélikus lelkész, író és költő
• Itt született Zsemlics István (1840. július 9. – 1891. november 10.) magyarországi szlovén római katolikus pap és író
• Itt született Szlepecz János (1872.június 14. – 1936. június 29.) magyarországi szlovén római katolikus pap, újságíró és történetíró
• Itt született Sólyom László (1908. december 17. – 1950. augusztus 19.) altábornagy, vezérkari főnök, a Rákosi-rendszer áldozata.
• Itt született Miran Györek (1952. április 13. – 2021. november 23. vagy előtte) szlovén politikus, germanista
• Itt élt Hánsék Imre (1756. november 1. – 1826. december 7.) magyarországi szlovén katolikus pap és tótsági esperes
• Itt élt Hüll Ferenc (1800. augusztus 28. – 1880. október 28.) szlovén plébános, muraszombati esperes, prépost, történetíró és Tótság utolsó esperese
• Itt élt Bagáry József (1840. január 8. – 1919. május 14.) magyar római katolikus plébános, a magyarországi szlovének egyik 19. századi irodalmára
• Itt élt Fliszár János (1856. június 21. – 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító
• Itt élt Kováts István (1866. január 25. – 1945. december 1.) magyar evangélikus, lelkész, esperes, történész, író
• Itt élt Klekl József (1874. október 13. – 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető

Testvérvárosai

• Bethlehem, Pennsylvania, USA
• Ingolstadt, Bajorország, Németország
• Körmend, Magyarország
• Paraćin, Szerbia
• Podstrana, Horvátország
• Turnov, Csehország

Források

• Stalna Razstava, Pokrajinski muzej Murska Sobota: 1. Darja Keréc: Sóbota ob koncu 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani; 2. Metka Fujs: Kako so Prekmurci v desetih mesecih preživeli devet zamenjav oblasti, pa vendar zaupali politiki; 3. Borut Brumen: Murska Sobota in Sobočani 1919-1941 (Murska Sobota, 1997) ISBN 961-90438-1-2
• Anton Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, narodopisna in književna črtica (Objava Arhivskih Virov, Maribor, 2006) ISBN 961-6507-09-5

További információk

• Hivatalos honlap
• Muraszombat obcina honlapja
• Muraszombat Szlovénia információs portálján
• Muraszombat az Őrvidék honlapján
• A Muraszombati Városi Múzeum honlapja Archiválva 2018. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Muraszombati Városi Könyvtár honlapja
• A muraszombati Szent Miklós Plébánia honlapja