Ugrás a tartalomhoz

Oroszlámos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oroszlámos
(Банатско Аранђелово /
Banatsko Aranđelovo)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségTörökkanizsa
Rangfalu
Irányítószám23332
Körzethívószám+381 230
Népesség
Teljes népesség1398 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület74,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′, k. h. 20° 15′46.066667°N 20.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 04′, k. h. 20° 15′46.066667°N 20.250000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlámos
témájú médiaállományokat.

Oroszlámos (szerbül Банатско Аранђелово / Banatsko Aranđelovo) Törökkanizsa községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Törökkanizsától keletre, a magyar-szerb-román hármashatár közelében, Sziget, Firigyháza és Podolkány közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

1003 körül - a fennmaradt legenda szerint - a Csanád nemzetség ősének: Csanád vezérnek, amikor itt táborozott, álmában oroszlán jelent meg, innen van a hely neve. Györffy György szerint azonban valójában az Oroszlánmonostora olyan román stílusú monostorépület volt, melynek oroszlánok díszítették a bejáratát. A legenda elbeszélése szerint Csanád a Marosváron talált görög apátot és 10 szerzetest itt telepítette le és Szent György tiszteletére monostort alapított számukra.

Története

[szerkesztés]

A mai Oroszlámos 1748-1761 között keletkezett, első lakosai 1748 után Majdánról költöztek ide, amely egészen a 17. század végéig Oroszlámos nevet viselt.

A helységet Perlas gróf temesvári tartományi kormányzó telepítette és az 1761. évi térképen már fel is van tüntetve.

Első lakosai szerbek voltak; az óbébi uradalommal Új-Oroszlámos is a Batthyány család birtokába került.

1785-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök Oroszlámos határában négy szerződéses dohánytermelő magyar falut telepített, e falvak benépesítésekor azonban kitűnt, hogy Erdélyből és Szeged vidékéről sokkal többen jelentkeztek, mint a mennyit az újonnan telepített községekben el tudtak volna helyezni, a többieket Új-Oroszlámoson helyezték el.

Félszázad alatt a magyarok annyira megszaporodtak, hogy a Batthyány család 1840-ben kápolnát és iskolát építtetett számukra. A községet aztán 1805-ben szabályozták, mert addig a házak szétszórva álltak.

1830-ban a tisza-marosi védgátak elkészültével, a község határában 6000 hold föld vált művelhetővé.

1848-1849-ben a fellázadt szerbek a gróf Batthyány által telepített Verbovicza-Sziget, Podlokány, és Újhely falvakat elpusztították, ezután ezeknek a lakosai is nagyrészt Oroszlámosra költöztek.

Az 1900-as elején gróf Batthyány László volt a település legnagyobb birtokosa.

1869-1870-ben gróf Batthyány-Tarnóczy Antónia új, díszes kápolnát építtetett a Szent Család tiszteletére. A görögkeleti temploma 1825-ben épült.

1910-ben 3537 lakosából 1811 magyar, 64 román, 1572 szerb volt. Ebből 1736 római katolikus, 54 református, 1681 görögkeleti ortodox volt.

Az 1900-as évek elején a községhez tartoztak: Kisszigettelep, Pálos-puszta, Miklós-, Antónia-, Belső-, Kissziget-, László-, Oroszlámosi József-, Susán- és Verba-majorok is.

A település a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Szigetfalu

[szerkesztés]

Szigetfalu a középkorban Kisszigettelep helyén feküdt, földesurai, a Szigeti család tagjai voltak, akik az oklevelekben az 1450-1484. közötti években szerepeltek itt.

Szigetfalu valószínű, hogy a 16. század elején elpusztult, mert többé nincs adatunk róla.

1785-ben gróf Batthyány erdélyi püspök magyar dohánykertészeket telepített ide. Csak 15 házból állt e telep, mely 1848-ig önálló helység volt, az 1785-ben telepített Podlokány, Verbovicza-Sziget és Újhely helységekkel együtt. Az utóbbi három azonban 1848-1849-ben elpusztult és jelenleg csupán a Verbovicza-Sziget helyén épült Verba-major őrzi az egykori dohánytelepes községek emlékét.

A szabadságharc után gróf Batthyány Antónia a kisszigeti jobbágyokat Újhelyre telepítette át.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3258 3133 3189 2710 2245 1912 1718[2] 1398[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 912 53,08
Magyarok 456 26,54
Cigányok 260 15,13
Jugoszlávok 16 0,93
Montenegróiak 7 0,40
Horvátok 5 0,29
Macedónok 4 0,23
Albánok 2 0,11
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
Oroszlámos egy régi térképen

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]