Ugrás a tartalomhoz

Taktabáj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taktabáj
Taktabáj, Patay-kastély légi fotón
Taktabáj, Patay-kastély légi fotón
Taktabáj címere
Taktabáj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterRézműves János (CiKöSz)[1]
Irányítószám3926
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség578 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″48.064461°N 21.313350°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″48.064461°N 21.313350°E
Taktabáj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Taktabáj
Taktabáj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Taktabáj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taktabáj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban. Mai elnevezését 1953-ban kapta, addig egyszerűen Báj volt a neve.

Fekvése

[szerkesztés]

A Taktaközben fekszik, a Tisza jobb parti oldalán, a folyótól néhány kilométernyi távolságra északra. A közvetlenül határos települések: észak felől Tarcal, kelet felől Csobaj, nyugat felől pedig Prügy, valamint egy rövid szakaszon érintkezik még a területe a folyó túlsó partján fekvő Tiszadadáéval is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Csobaj vagy Prügy felől a 3621-es, Tokaj felől pedig a 3619-es úton.

Története

[szerkesztés]

A falu eredete az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungarorumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt.

A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben: "Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe."

1446-ban már BÁJ néven szerepel, a Zombori Cseh család volt itt birtokos, majd 1700-tól a PATAY család, amely innen nyerte nemesi előnevét is. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építtette a faluban a ma is megtalálható kastélyt 1726-ban Tornyossi Tamás kassai mesterrel. A helyi református templom seccoján látható ábrázolás szerint a loggiához két oldalról lépcső vezetett. A kastélyt mandáztető fedte, a sarkokon toronysisakok. 1890 körül átépítették.

A hozzá tartozó park igen értékes, jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll.

A községben a református templomot is a Patay család építtette 1782-ben. 1867-ben újították fel.

Ma is értékes és érdekes műemlék, bár református templom, mégis színes, festett képek és feliratok díszítik a falát, s orgonája is működőképes. A Patay család sírboltja a templomban található. A templom nevezetessége az az asztal, amelyen a szatmári békét írták alá 1711-ben.

Báj lakosságára vonatkozó adatokkal az 1715-ös, országos adóösszeírás szolgál, amely szerint ebben az időszakban az alábbi adózó személyek lakták a települést: M. Varga; Mathias Toth; Stephanus Csizmadia; Thomas Toth; Andreas Lazár

1785-ben 395 személy, 54 lakóház, 72 család élt a faluban, melyet ekkor már BAÁJ-nak írtak. A lakók földműveléssel foglalkoztak, s halászattal, hiszen a sokszor kiáradó Tisza, s a Takta vize hosszú ideig víz alatt tartotta terület nagy részét.

A település, mint egész Magyarország történetében mély nyomokat hagyott a második világháború, amelynek során Bájtól nem messze, a Tisza mellett front húzódott. A háború itteni eseményeit Sebő Ödön: A halálra ítélt század című könyvében is megörökíti, mint itt szolgált katona.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Címerének leírása

[szerkesztés]

A címer egyenes vonalú, világoskék színű, háromszögletű pajzson középen csónakjában álló, kezében evezőlapátot tartó halászember látható, a bal felső sarokban a szájában siklót tartó gólya, jobbra kétágú halászszigony, a címer alsó csúcsában vízszintes helyzetben levő folyami hal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kékedi János (független)[3]
  • 1994–1998: Kékedi János (független)[4]
  • 1998–2002: Kékedi János (független)[5]
  • 2002–2006: Virág Zoltánné (független)[6]
  • 2006–2010: Virág Zoltánné (független)[7]
  • 2010–2014: Virág Zoltánné (független)[8]
  • 2014–2019: Virág Zoltán Károlyné (független)[9]
  • 2019–2024: Rézműves János (független)[10]
  • 2024– : Rézműves János (Cigány Közösségek Szövetsége)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
625
613
615
536
590
576
578
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 21,4% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,2%, református 48%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 11,3% (11,4% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 76,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,2% volt római katolikus, 36,4% református, 1,2% egyéb katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,5% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • református templom (1782-1784 között épült, rokokó);
  • Egykori Patay-kastély, ma iskola;
  • Avar kori régészeti lelőhely.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. ↑ Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Taktabáj Helységnévtár
  13. ↑ Taktabáj Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Taktabáj&oldid=27478233”