PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS MOTIVÁCIÓ A XXI. SZÁZADBAN

Perspective - Kitekintés PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS MOTIVÁCIÓ A XXI. SZÁZADBAN MALATYINSZKI Szilárd malatyinszki.szilard@gmail.com Bevezetés Napjainkban a várostérségekből merítő felsőoktatási intézmények egyik küldetése lehet az újgazdaság, a szolgáltatások, a tudásgazdaság, a fenntartható fejlesztés elmaradott, periférikus, térséget felemelni képes diszciplináris (gazdálkodás és az üzleti szolgáltatások, a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány, művészetek és pedagógusképzés) és interdiszciplináris területein oktasson, kutasson, innovációs szolgáltatásokat nyújtson. Ehhez kapcsolódóan Békés megyei középiskolások tanulási szokásait felmérő kutatás célja az volt, hogy a Békés megyében élő tehetséges középiskolás fiatalok közül minél többen kapcsolódjanak be a felsőfokú tanulmányokba, majd a felsőoktatási képzésében az explicit tudáson kívül a számukra releváns „soft skills”, vagyis kommunikációs, szociális és vállalkozói kompetenciákat is adjunk az életen át tartó tanulás korszerű tartalmának megfelelően. Az életen át tartó tanulás korszerű tartalmával kapcsolatban Zachár László (2003) hangsúlyozza, hogy az mára a munkaerő-piaci pozíció megtartásának, vagyis a foglalkoztathatóság fenntartásának eszköze. Benedek (2007) a kifejezés értelmezésében azt a jellegzetességet emeli ki, hogy az egyén a munkaerőpiacra való belépéskor meglévő tudásával már nem képes megtartani társadalmi és gazdasági pozícióját, ezt csakis folyamatos és önálló fejlődésen, képzésen, művelődésen keresztül teheti meg. Célkitűzés A pályaválasztás Békés megyében című kutatás az EFOP 3.4.4 „Pályaorientáció és felkészülés az intelligens szakosodás szakmáira” című pályázat része. A kutatás célja, hogy feltárja a térségben élő középiskolások, és frissen végzett, de felsőoktatásba felvételt nem nyert fiatalok pályaválasztási és továbbtanulási motivációját, valamint képet adjon a válaszadók pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeretéről, felsőoktatással, munkáltatóval kapcsolatos elvárásairól. A kutatás eredményei alapján összevethetővé válik egy korábbi, munkáltatói szervezetek megkérdezésén alapuló Békés megyei képességlista, amely a térség munkaerő-piaci szükségletére támaszkodik, és a középiskolások kompetenciáinak felmérését követően kidolgozandó felsőoktatási képesség lista, amelyek összevetése alapján a felsőfokú tanulmányok végzése során felkészíthetők a hallgatók a munka világának elvárásaira. Végső eredményként úgynevezett Skill-térkép dolgozható ki, amely a hallgatók, a felsőoktatási intézmény és a foglalkoztatók között közvetít. A kutatás eredményeinek összegzése a pályázat megvalósításának lényeges eleme annak érdekében, hogy a diákok tehetséggondozása és felzárkóztatása egymás mellett, ugyanakkor jól körülhatárolható szakmai elvárásokkal történjen. Módszertan 1 Perspective - Kitekintés A térség középiskolásainak körében a pályaválasztási szokások feltárása céljából kérdőíves kutatást végeztünk. A felmérés 216 adatközlő bevonásával történt és a kérdőív összesen 59 db kérdést tartalmazott. Ebből 57 db zárt, 2 db pedig nyitott kérdés volt. A megfogalmazott kérdések a diákok személyes és családi hátterére vonatkoztak, majd a diákok továbbtanulásra vonatkozó jövőbeni tervei, céljai iránt érdeklődnek és igényfelmérő jelleggel kerültek összeállításra. Így a válaszok segítségével feltérképezhettük a Békés megyei középiskolások pályaválasztási szokásait, képességeit, továbbtanulási igényeit, valamint képet kaptunk a diákok felsőoktatásra és a leendő munkahelyre vonatkozó elvárásairól is. A kérdőívek papír alapú lekérdezése után az adatok digitalizálásra kerültek, majd az egyes kérdésekhez tartozó információkat táblázatok formájában megjelenítettük. Így könnyen áttekinthető váltak a kutatási kérdések által felszínre hozott eredmények. A következőkben ismertetjük az egyes kérdésekre érkezett adatközlői válaszokat és igyekszünk következtetéseket is megfogalmazni a kapott eredményekből. Eredmények és értékelésük A megkérdezett diákok 42%-a nem dolgozott a tanulmányai alatt vagy igen ritkán, míg 5,9% mindössze a hétvégéken. Több, mint 52%-uk viszont nyaranként rendszeresen dolgozott, ami több dolgot jelenthet. Egyrészt a megélhetést szükséges volt kiegészíteni nyári munkavégzéssel, így a család anyagi lehetőségei nem túl jók. Másrészt motiváltak abban, hogy munkát vállaljanak. Harmadszor pedig ők vélhetően jobban bevonhatóak a duális felsőoktatás rendszerébe, hiszen már dolgoztak és tudják milyen diákélet mellett dolgozni. Célszerű arra törekedni, hogy minél több gyakorlati helyet tudjunk felkínálni a diákjainknak és a felsőoktatási éveik alatt gyakorlatot tudjanak szerezni. A válaszadók közül mindössze 19 fő dolgozik rész vagy teljes munkaidőben végzettséget nem igénylő szakmában és 15 fő a szakmájában. Alkalmi munkákat 18-an folytatnak. Összességében a válaszadók harmada valamilyen munkát végez rendszeresen a válaszadók közül. Vélhetően amennyiben duális partnerséget nem tudunk számukra biztosítani, akkor a diákszövetkezeteken, vagy a szürkegazdaságban fognak valamilyen munkát találni maguknak a megélhetésük vagy a szabad jövedelem reményében. Az összes válaszadó egyharmada jött nagyvárosból, míg a többi kisvárosból, vagy községből. Megtévesztő a kategória, mivel európai szintű nagyváros Magyarországon Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, esetleg Békéscsaba. A beiskolázás szempontjából arra lehet számítani, hogy a hallgatóink kisebb településekről érkeznek, így a kollégiumi ellátás fontos lehet számukra, mivel a megközelíthetőség kisebb településekről viszonylag nehézkes. Az apa foglalkozásának megjelölését kértük a végzős diákoktól azért, mert ez befolyásolhatja a későbbi szakmaválasztást. A diákoknak nem volt egyszerű behatárolni a szülő foglalkozását, mivel közel a válaszadók fele egyéb kategóriába helyezték. Lehet, hogy sokan a szolgáltató szektorban dolgoznak, de valószínűbb, hogy álláskeresők, vagy közfoglalkoztatottként dolgoznak és így nem kívánták megjelölni a kategóriákat. E mellett kiemelkedő a mezőgazdaságban dolgozók aránya (31 fő), melynek oka a térségi erős mezőgazdasági jelenlét. A diákok legnagyobb része jeles, vagy kiváló jegyekkel kíván továbbtanulni, de közel ilyen arányúak a jó tanulók. Közepes, vagy közepes jegy alattiak nem töltötték ki jelentős számban a kérdőívünket. Az érdemjegyek minősítése a felvételi eljárás szempontjából 2 Perspective - Kitekintés nem releváns, fontosabb lesz majd a jelentkezéskor számító tárgyak érdemjegye, illetve az érettségi vizsga eredménye. A válaszadók több, mint közel 70%-a szüleivel él jelenleg, míg csak 24 fő kollégista. A saját lakásban, vagy albérletben élők arány elhanyagolható. Amennyiben szeretnénk minél több kollégista gyermeket megcélozni, úgy a szülők számára megnyugtató biztonságot célszerű mutatnunk a gyermekük biztonsága, önellátási lehetőségei felől. A továbbtanulók jelentős része tudja, hogy pontosan mit szeretne, de ugyanúgy izgatottak is. Kevesen jelezték, hogy készen állnak a pályaválasztásra. A kérdőív kitöltésekor (decemberben) még teljesen normális, ha sokaknak nincs elég ismerete róla. A középiskolák, gimnáziumok látogatása során is felmerült, hogy az év végén célszerű egy általános tájékoztató tartani, a felvételi eljárásról, az intézményrendszerekről és csak után egy intézményre épített tájékoztatót januárban. Sokaknak konkrét tervük van, de 2-3 helyre is beadják vélhetően a jelentkezésüket. A bizonytalanok magas aránya mutatja, hogy sokan decemberben még befolyásolhatóak abban a kérdésben, hogy tanuljanak-e tovább, vagy sem. A középiskola után nagyon kevesen szeretnének munkába állni, inkább valamilyen felsőoktatási szakképzésbe jelentkeznek, vagy főiskolára, egyetemre mennek. Nagy tanulság, hogy mindenképpen szeretnének továbbtanulni a fiatalok, így a motivációjuk megvan és ha Békés megyében reális alternatívát tudunk nyújtani, akkor itt is tanulhatnak tovább. A pályaválasztás motivációjához kapcsolódóan a továbbtanulást befolyásolótényezők témakörben 17 kérdést tettünk fel. A kérdések egy része arra vonatkozott, hogy a válaszadó pályaválasztási döntésében kinek a véleményre támaszkodik, más részük pedig a választott szak szakmai tartalmának ismertségére kérdezett rá. A kérdésekre 1-4-ig értékelést adhattak a válaszadók, ahol 1: egyáltalán nem jellemző és 4: teljesen jellemző megítélést jelentett. Általánosságban elmondható, hogy a minta elemszáma megoszlott, és ezért valamennyi kategória viszonylag alacsony értéket kapott. A válaszadók közül legtöbben az önálló tájékozódást emelték ki (3,8) valamint a válaszra adott (3,17) érték alapján a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a felsőfokú végzettség milyen lehetőséget nyújt. A válaszadók százalékos eloszlása alapján látható, hogy a megkérdezett diákok döntő többsége a fiúk 87,2%-a, a lányok 86,5%-a érzi úgy, hogy teljesen, vagy nagyrészt tisztában van a felsőfokú végzettség által nyújtott lehetőségekkel. Mindössze 5 tanuló, a minta 4,1 %-a véli azt, hogy egyáltalán nem ismeri a lehetőségeket. Mivel a megkérdezettek többsége tájékozottnak érzi magát, érdemes megnézni a családi háttérre, ezen belül is az apa iskolai végzettségére utaló értékeléséket a tájékozottság összefüggésében. A teljesen tájékozatlan diákok mindegyikének édesapja szakmunkás végzettségű. Ez az iskolai végzettség az alacsony szinten tájékozott diákok többségének (15%) esetében is igaz, de az alacsony szinten tájékozottak eltartói között 8-9%-ban érettségizett, illetve felsőfokú végzettségű édesapát is találunk. A rendelkezésre álló adatokat tovább vizsgálva azonban úgy tűnik, hogy a diákok tájékozottságának hátterében nincs jelentős szerepe az apa iskolai végzettségének, hiszen a felsőfokú végzettségű apák gyermekei 90,1%-ban vallják magukat nagy, vagy teljes mértékben tájékozottnak, az érettségizett apák gyermekei esetében ez az arány 92% és a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők apák gyermekei esetében is 92,3%. Érdekes, hogy a legrosszabb eredményt 3 Perspective - Kitekintés ebben a kategóriában is a szakmunkás végzettségűek gyermekei mutatnak, közülük mindössze 81.2% vallja magát teljes egészében, vagy nagyrészt tájékozottnak. Érdemes az apa iskolai végzettségének és a tanuló önálló tájékozódási képességének összefüggésében is megvizsgálni az eredményeket. Általánosságban elmondható, hogy a gyermek önálló tájékozódási képessége esetében már az előzőnél jobban kirajzolódik a családi háttér szerepe, ugyanis a 8 általánost végzett édesapák gyermekeinek 46,2% nem, vagy nehezen tájékozódik önállóan, a szakmunkás végzettségű édesapák gyermekei esetében ez az arány 25,3%, az érettségizettek esetében 16%, és diplomával rendelkező apák gyermekeinél 17,3%. A teljesen, vagy nagymértékben önállóan tájékozódni képes gyermekek édesapja 53,8%általános iskolai végzettségű, míg a szakmunkás végzettségű 74,7%, érettségizett 84%, felsőfokú végzettségű 81,9% gyermek édesapja. A családi héttér mellett fontos összefüggést mutathat az „Önállóan tájékozódtam a lehetőségekről” kérdés vonatkozásában a válaszadók az önállóság és a válaszadók tanulmányi eredményének összevetése. Az erre vonatkozó adatsorokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az értékek alapján látható, hogy a gyenge (közepes alatti tanulmányi eredmény alatt) teljesítők közel 30%-a nem, vagy csak kis mértékben tájékozódik önállóan, míg a jó eredménnyel rendelkezők közül ez az arány 20, a kiváló eredményűek körében pedig 22%. Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a jó tanulmányi eredményt elérők a pálvaválasztásukban is tudatosabbak. A tanárok pályaválasztásra gyakorolt hatását és az apák iskolai végzettsége szintén érdekes eredményeket hozott. a tanárok pályaválasztásra gyakorolt hatását és az apák iskolai végzettségét vettük össze. Az adatok alapján látható, hogy a 8 általános végzett apák gyermekeinek több mint 60%-a úgy véli, hogy a tanároknak egyáltalán nem volt hatása a pályaválasztásukra, míg a szakmunkás végzettségű apák gyermekei esetében ez az arány lényegesen kisebb, 44,9%. Ehhez hasonlóan alakul az érettségizett apák gyermekeinek megítélése, 42%, és ennél csak kicsit magasabb, 50% a diplomával rendelkező apák gyermekeinek értékelése. Összesítve az eredményeket azonban kiemelendő, hogy a tanulók több mint fele, tanulmányi eredménytől függetlenül véli úgy, hogy a tanárok pályaválasztásukra egyáltalán nincsenek hatással. Elenyésző, a 216 fő megkérdezettből mindössze csak 4 fő véleménye, hogy a tanárainak meghatározó hatása volt a pályaválasztására és még csekély hatásról is mindössze 25 tanuló számolt be. Az eredmény rendkívül elgondolkodtató, további vizsgálatra érdemes lenne. A családi, tanulmányi és iskolai hatás pályaválasztásra gyakorolt hatásának értékelése után a munkatapasztalat és az önálló döntési képesség összefüggéseit vizsgáljuk meg. A diákmunkát vállalók a válaszai alapján a munkatapasztalat teljes vagy nagymértékben befolyásolja a pályaválasztást. A ritkán dolgozók 71,7%-a a nyaranta dolgozók 79,8 %-a a hétvégeken dolgozók 92,3%-a nyilatkozott ennek megfelelően. A válaszokból látható, hogy minél több munkatapasztalattal rendelkezik egy diák, annál inkább fontosnak tartja a munkatapasztalat szerepét az önálló döntésképesség kialakulásában. Ismeretes, hogy a pályaválasztás önismereten és a leendő szakmával, lehetséges munkahellyel kapcsolatos információk alapján összegyűjtött lehetőségek közötti mérlegelés, döntés. Fontos, hogy a pályaválasztás során a diákok ismerjék mindazon értékeket, amelyek egy választott szakma, vagy munkahely előnyeit jelentik. A leendő 4 Perspective - Kitekintés munkahely legfontosabb értéke, hogy ne elszigetelt legyen, a környéken más munkahelyek is megtalálhatók legyenek. (3,09%) Fontos még, hogy a munka mellett a színvonalas továbbtanulás is elérhető legyen (2,57), és meglepő módon előkelő helyezést kapott az az érték, hogy a munkahely Budapesten vagy környékén helyezkedjen el (2,29). A Budapesti munka magasabb értéket kapott mint a szülők közelsége, melynek mértéke 2,25%. A válaszokból következtetve elmondható, hogy a tanulók nagy része tervezi a fővárosba költözést a lekérdezés időpontjában. A jó munkahely legfontosabb jellemzője a jó munkahelyi légkör 3,49%, és a fizetés nagysága 3,44%., de fontos még az a szempont is hogy a munkahelyre ne kellejen sokat utazni. 3,19%. Diákok felsőoktatási intézményekkel és munkahelyekkel kapcsolatos elvárásai A diákok válaszai alapján fontos, hogy a munkahely környékén jó iskolák legyenek. Az alábbi táblázat ennek az igénynek, és az apa iskolai végzettségének az összefüggéseit mutatja be. Az adatok alapján látható, hogy a két szélsőséges érték, vagyis az egyáltalán nem értek egyet és a teljes mértékben egyetértek vélemény egyik csoportban sem dominál. Azonban míg az alacsony végzettségű apák gyermekei 30,8%-30,8%-ban megegyező módon vélik azt, hogy a jó iskolák a munkahely környékben kismértékben illetve nagymértékben fontosak, addig a szakunkás vagy annál magasabb végzettséggel rendelkező apák gyermekei 40%-50%-ban a munkahely környékén az iskolák létét meghatározó fontosságúnak ítélik. A jó iskolák munkahely környékén való elérhetőségét különösen fontosnak tartják a már munkatapasztalattal rendelkező válaszadók. Különösen magas ez az arány a ritkábban munkát vállalók mintegy 62% és a nyaranta dolgozók 55, 3% körében, míg a rendszeresen hétvégente dolgozók esetében a megítélés sorrendje megfordul, és a tanulási lehetőségeket nem, vagy kevéssé fontosnak ítéli a válaszadók 61,6%-a. A pályaválasztáshoz kapcsolódó önértékelés kapcsán a legtöbben (43 fő) a pontosan tudja mit szeretnék választani kategóriát jelölték meg. Ezek többsége (19 fő) ezzel az állítással egyet is ért. Magas választási értéket kapott az „aggódó” kategória is, (38 fő), az ezt választók többsége teljes vagy kismértékben (26 fő) aggódóként értékelte önmagát. Mit vársz a továbbtanulástól, mi az, amiben a leginkább segíthet az iskola a munkaerőpiacon? Írd le néhány szóban, mondatban! A kérdéstől azt vártuk, hogy fogalmazzák meg a 16-22 éves fiatalok, hogy milyen is számukra egy ideális főiskola, egyetem, mit szeretnének az oktatási folyamat alatt, illetve milyen eredményt szeretnének elérni a képzés által. A válaszadók több, mint 70%-a megválaszolta a kifejtendő kérdést, melynek a kulcsszavait, kifejezéseit rögzítettük csoportosítva, hogy elemezhető legyen. Több olyan elem felmerült a válaszokban, melyre intézményünk már felkészült, illetve korábbi elégedettség-felmérésein tapasztalta. Békés megyében nem meglepő, hogy a képzés végével a munkahelyi igény megjelenik. Sajnos bármennyire minőségi egy képzés, nem sok eredményre vezet, ha nincsenek olyan kapcsolati hálók, melyek segítségével el tudnának helyezkedni. A második „Gyakorlatias” válasz szintén olyan igény, melyben a hallgatók kedvében igyekszünk járni. Jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a hallgatóink a gyakorlati helyen valódi ismerethez juthassanak. Erre legjobb példa a duális felsőoktatási képzés, melyben munkaviszony mellett tanulhat a diák. A tudásszerzés és a minőségi oktatás szintén törekvés részünkről. Meglepő volt 5 Perspective - Kitekintés tapasztalni, hogy a kapcsolati tőke, az élmény, az elismerés és a szeretett téma kategória megjelent. Valóban fontos megfelelő kapcsolatokhoz juttatni a diákokat és hasznos ennek felhasználása a nappali és a levelező képzésben egyaránt. Összefoglalva élményszerű, gyakorlatiorentált tudás átadás a cél, melyben a kapcsolatok, a munkaszerzés dominál célként. A fenti célt megfelelő környezetben, örömszerzéssel kombinálva, megfelelő elismeréssel kell megvalósítani. Egy vezető számára ez azt is jelenti, hogy az intézmény fejlesztésébe, az ergonómiába, a programokba és a képzés szervezésének módjába célszerű nagyobb rálátást adni a hallgatóknak és amit lehetséges, úgy célszerű az ő igényeiknek megfelelően változtatni. Hogyan képzeled a jó munkahelyet, mik a legfontosabbak, amit vársz egy jó munkahelyen? Írd le véleményed pár mondatban, szóban! E kérdéssel a munkáltatói elvárásokat kérdeztük a fiataloktól. Az anyagi motiváltság az első helyen szerepel, hiszen minden területen elvárás, hogy jó egzisztenciális környezetet biztosítson egy munkáltató. E mellett azonnal megjelenik a jó légkör, a jó társaság. Érdekes volt tapasztalni, hogy nem a megközelíthetőség, vagy a környezet volt a második a rangsorban, hanem a munkatársakkal való kapcsolat, a munkaidőben eltöltött idő minősége. A rendezett környezet, megfelelő felszereltség kiemelkedő a válaszok számában, de a diákok már megemlítették az örömteli munkát (szeresse a munkát), a fejlődési lehetőséget, a kevés stresszt és a megbecsülést. A megfelelő munkakörnyezet fontos a diákoknak a jövendőbeli munkavállalás kapcsán, de azok a körülmények, melyeket a munkavégzés alatt átélnek legalább olyan fontosak. A perspektíva, a jövőkép, a megbecsültség olyan elemek, melyeket érdemes a munkáltatók felé kommunikálni. A munkáltató partnereinkkel megosztjuk tapasztalatainkat és felhívjuk figyelmüket arra, hogy hallgatóink (emberi erőforrás és gazdálkodás és menedzsment) szakosok segítenek felmérni a dolgozói elégedettséget és esetleg partnerek ennek fejlesztésében, ha igény merül fel. Összefoglalás A kérdőíves kutatás alkalmas volt, hogy betekintést adjon a megkérdezett diákok pályaválasztási motivációjába a diákok továbbtanulással kapcsolatos információira és a tanulmányokkal kapcsolatos elvárásaira. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a diákok pályaválasztása tudatos, az elérhető szakmákkal kapcsolatban elegendő információval rendelkeznek, döntésüket különösen azok hozzák meg könnyen, akiknek szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A leendő szakmával kapcsolatban alapvető elvárás, hogy a diplomaszerzést követően az jó elhelyezkedést biztosítson, de a tanulmányok ideje alatt is fontos a munkalehetőség a válaszadók számára. A továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket azonban a válaszadók jelentős része nem a lakóhelyén képzeli el, hanem Budapestre, vagy annak környékére orientálódik. Meglepő eredmény, hogy a válaszok tanulsága alapján viszonylag alacsony a középiskolai tanárok hatása a tanulók pályaválasztási döntéseire éppen ezért lényeges lehet, hogy a diákokat más módon, nem csak az iskolákon keresztül, hanem egyéb számukra vonzó csatornákon keresztül is megszólítsuk, olyan kínálattal, amely a számukra lényeges prioritásokat is figyelembe viszi a képzés tartalmára vonatkozó tájékoztatás mellett. A beiskolázás személyes tapasztalatai is megerősítik, hogy nem elég – és nem is feltétlenül szükséges – a szakok ismertetése, annak átadása, mely online 6 Perspective - Kitekintés eszközök segítségével megtalálható. A diákok arra kíváncsiak, hogy milyen élményeket szerezhetnek, milyen érzelmi viszonyulásokat építhetnek ki az intézménnyel, annak keretei között. Három fő dimenzió fontos számukra: milyen érzés lesz ott tanulni, ott eltölteni az éveket; mennyire lesz hasznos a gyakorlat, munkaszerzés, kapcsolatépítés szempontjából és milyen esélye van bekerülni. El kell mozdulni a felsőoktatási intézmény, mint klasszikusan oktató intézmény dimenziójából és az élményátadásra, az értékátadásra célszerű törekedni a szó legszélesebb jelentésében. Kulcsszavak: felsőoktatás, pályaválasztás, motiváció Irodalom Benedek András (2007): Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. Világosság, 9. sz., pp. 21-28. Feketéné Szakos Éva (szerk.) (2006): Fókuszban a felnőttek tanulása. SZIE Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet, Gödöllő, p. 151. Koltai Dénes (2003): A felnőttképzés elméleti, gazdasági és területi problémái. PTE, Pécs. Krisztián Béla – Cseh Mária (2016): Labour Market Relations of Digital Competencies and Caereer Gidance int he 21st Century, In: Zádori Iván, Nemeskéri Zsolt, Caparros, Carole (szerk): Educating for Democratic Governance and Global Citizenship: Abstracts of the World Council for Curriculum and Instruction 17th World Conference in Education, Pécs, 54 p. Miklós Péter (2018): A toborzás belső forrásai, In: Mócz Dóra (szerk.) A képzéstől a munkaerőpiacig – Tanulmányok az emberi erőforrás menedzsment területéről, pp. 53-59. Mertens, D. (1974): Schlussel qualificationen: Thesen zur Schulung für eine moderne Gesellschaft. Mitteilungen aus der Arbeitsmarkt und Berufsforschung, 7(1), pp. 36-43. OECD (2001): Knowlwdge and Skills for Life. First results from Pisa 2000. for Economic Co-operation and Decelopment, Paris. Rychen, Dominique S. (2006): Kulcskompetenciák: válasz az élet fontos kihívásaira. In: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI, Budapest, p. 22. Pálvölgyi Mihály (2001): Tudásmenedzsment – vállalati képzés és továbbképzés. Management Kiadó, Budapest. Zachár László (2003): Felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés tervezése. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs. Zrinszky László (2005): A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Okker Kiadó, Budapest. Abstract We enquired 216 young people about their career orientation who live in Bekes county. We examined the student’s habit of choices of career, capabilities, needs of study. We knew their requirements of higher education and potential workplace. In the good workplace in students’ mind it is important to have calm atmosphere, good community, neat environment, possibility of progress. In our publication we write about the students’ requirements, views of colleges and universities. The new generation know the 21st century’s ways of getting information and we need to forget the old methods and devices. What do they know about the institute? They would like to get experiences, know how much chance they have to get into the college or university and how useful the institution is. 7