legal challenges to Covid-19/coronavirus

(Le français est ci-dessous.)
Unofficial English translation of lawyer Jean-Felix Racicot's Application for Habeas Corpus of April 20, 2020, challenging the Covid-19 health emergency declared, and orders and decrees  of the Quebec government concerning it. Also including an unofficial English translation of the Superior Court Judgment of 24 April 2020 and the Court of Appeal judgment of 20 May 2020. An "Introduction" in French and English has been appended at the very end.
___________________________________
Traduction non officielle en anglais de la demande d'habeas corpus de l'avocat Jean-Felix Racicot du 20 avril 2020, contestant l'urgence sanitaire Covid-19 déclarée et les arrêtés et décrets du gouvernement du Québec à son sujet. Comprenant également une traduction non officielle en anglais de l'arrêt de la Cour supérieure du 24 avril 2020 et de l'arrêt de la Cour d'appel du 20 mai 2020. Une "Introduction" en français et en anglais a été jointe à la toute fin.

Los códigos penales españoles y sus sucesivas reformas desde 1822 han dado un diferente tratamiento a los delitos de transmisión dolosa de enfermedades graves, como delito de lesiones o como delito de peligro para la salud pública. Los casos de contagio de enfermedades graves se han circunscrito en los últimos 40 años, en el debate doctrinal y el tratamiento jurisprudencial, a la transmisión del virus de VIH, heredero directo por su etiología y forma y efectos de su transmisión a la tradicional enfermedad venérea. La entrada en escena de nuevas enfermedades graves, muy contagiosas sin un contacto directo, precisa la revisión de los tipos penales existentes y su capacidad de protección de los intereses sociales.
The spanish penal codes and their successive reforms since 1822 have given a
different treatment to crimes of intentional transmission of serious diseases, as a
crime of injury or as a crime of danger to public health. Cases of contagion of serious
diseases have been limited in the last 40 years, in doctrinal debate and jurisprudence
treatment, to the transmission of the HIV virus, direct heir to its etiology and form and
effects of its transmission to the traditional venereal disease. The entry into the scene
of serious, highly contagious new diseases without direct contact requires the revision
of existing criminal rates and their ability to protect social interests.

Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támo-gatott kutatás keretében feltárja a közigazgatási jog re-zilienciáját is. Bár a kutatás a 2010-2018 közti idősza-kot fogja át, de a veszélyhelyzetben alkalmazott rendkí-vüli jogrendre tekintettel célul tűzte ki az "Epidemioló-gia és a jogtudomány" vizsgálatát is. 1 Ebben kiemelt szerepe van a közigazgatási jog alkalmazott megoldásai tudományos elemzésének, mivel az állam cselekvése el-sősorban a közigazgatáson keresztül valósul meg. A veszélyhelyzet elrendelésében és a rendeleti jogal-kotásnál pedig meghatározó a közigazgatás legfőbb szervének, a Kormánynak a tevékenysége még akkor is, ha tudott, hogy a kettő nem azonos fogalom. A kutatás célja tehát elsősorban a közigazgatás veszélyhelyzeti cselekvésének elemzése jogi, jogtudományi szempont-ból annak érdekében, hogy az összevetésre kerüljön a terület dogmatikai alapjaival és empirikus tapasztala-taival egyaránt. Az egységes keretet pedig a jogállami közigazgatással szemben támasztható feltételek és igé-nyek biztosítják. Ugyanakkor nem cél az aktuálpoliti-kai vitákban történő állásfoglalás még akkor sem, ha a jogszabályelemzések és jogalkalmazói joggyakorlat empirikus vizsgálatánál nem lehet teljesen eltekinteni a szakmai közvéleményben (hazaiban és külföldiben egyaránt) felmerült kérdésektől sem. Elemzésünk so-rán azt is vizsgáltuk, hogy a különleges jogrendben be-vezetett intézkedések és tapasztalatok mennyiben épültek be a jogrendszer "normál" működésébe, így kü-lön vizsgáljuk a veszélyhelyzet megszűnésével össze-függő átmeneti szabályokról és a járványügyi készült-ségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti tv.), va-lamint egyes, kapcsolódó törvényjavaslatok, így példá-ul a különleges gazdasági övezetek intézményét a "nor-mál" jogrendbe bevezető 2020. évi LIX. törvény rendel-kezéseit is. Egy eddig még sosem alkalmazott, általános veszély-helyzetben alkotott közigazgatási jog tekintetében kel-lene tehát az aktuálpolitikai sajtó és médiamegnyilat-koztatásoktól elvonatkoztatható, időtálló tudományos következtetésekre jutni. Ez már csak azért sem köny-nyű, mert az is kétségbe vonható, hogy a Kormány ve-szélyhelyzetben hozott rendeletei, amelyek más jog ágak (pl. polgári, vagy büntetőtörvények) normáit írják felül, vagy alkalmazásukat tiltják, egyáltalán a közigaz-gatási jog körébe sorolhatóke. 2 Terjedelmi okokból ennek az írásnak nem lehet a célja a veszélyhelyzeti közigazgatási jogalkotás minden fel-merülő közigazgatási jogi dogmatikai problémájának a teljes körű megválaszolása. Csupán a leginkább vitat-ható, fontosabb, közigazgatási jogi kérdések áttekinté-sére koncentrál egyfajta problématérkép felvázolásá-val, amely a későbbi elmélyültebb kutatások alapjául is szolgálhat. Ezért értelemszerűen a munka több ponton is vázlatos, egyfajta kiindulópontként szolgál az első-sorban jogdogmatikai kutatási módszer alkalmazásá-val, de eredményei további, jogdogmatikai és empiri-kus módszertanú kutatásoknak is az alapjául szolgál-hatnak. Így különösen illeszkedhetnek a magyar jog-rendszer alkalmazkodását vizsgáló rezilienciakutatá-sokhoz is 3. 1. A JÁRVÁNY ÉS A KÜLÖNLEGES JOGREND: A VESZÉLYHELYZETTŐL A JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉGIG A járványügyi helyzet elemzése körében a különleges jogrend magyarországi bevezetésével és szabályozásá-val kapcsolatos kérdések adódnak elsődleges kutatási területként. Ezek azonban elsősorban az alkotmányjog területét érintik, jelen tanulmány csupán utalásszerű-en foglalkozik ezzel a kérdéssel, valamint azzal, hogy a hazai megoldásunk milyen modellbe illeszkedik, de nem foglal állást abban az egyébként egyes szerzők ál-tal vitatott 4 alapkérdésben, hogy annak bevezetése al-kotmányos volte. A különleges jogrenddel kapcsolat-ban a nemzetközi szakirodalom kiemeli, hogy annak alkotmányos szabályozása körében két fő modell alakult ki. Az első-ún. common law-modell vagy valamilyen alkotmányos generálklauzulán alapul, vagy az alkotmá-nyos szabályokból közvetve vagy közvetlenül vezetik le a rendkívüli jogrend lehetőségét. A kartális alkot-mánnyal nem rendelkező Egyesült Királyságban elsődle-gesen külön törvények határozzák meg a közigazgatás rendkívüli helyzetekben történő fellépésének lehető-ségeit. Ezek a törvények korábban elsődlegesen a ter