Hugyag

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 4.

Hugyag község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Hugyag
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hugyag címere
Hugyag címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBaranyai Béla (független)[1]
Irányítószám2672
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség896 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség77,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011°N 19.430800°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011°N 19.430800°E
Hugyag (Nógrád vármegye)
Hugyag
Hugyag
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Hugyag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugyag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balassagyarmattól keletre, Őrhalom és Szécsény közt fekvő település.

Megközelítése

szerkesztés

Története

szerkesztés

Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.

A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.

1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.

Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.

1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.

1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.

A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Riczi István (SZDSZ)[4]
  • 1994–1998: Riczi István (független)[5]
  • 1998–2002: Kanyó Tibor (független)[6]
  • 2002–2006: Kanyó Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Borda Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Borda Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Borda Attila (független)[10]
  • 2019–2022: Borda Attila (független)[11]
  • 2022–2024: Baranyai Béla (független)[12]
  • 2024– : Baranyai Béla (független)[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 30-án feloszlatta magát.[13][14] A választáson három független és egy, a kormánypártok által támogatott jelölt indult.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
856
834
840
884
847
868
896
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 0,6%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,3% (24,4% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, németnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,2% evangélikus, 5,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[16]

Táborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet.

A horgászat kedvelőinek rendelkezésükre áll a Csujta-tó és az Ipoly folyó, valamint Szécsényben a kavicsbányató.

Csujta-tó: A tóra érvényes az Ipoly területi engedély, vízmélysége 1-2,5 m. Fogható halak: ponty, csuka, dévér, kárász, compó, bodorka, harcsa, süllő.

Nevezetességei

szerkesztés

Hugyagon született

szerkesztés
  1. a b Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. Hugyag települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  13. Feloszlott a testület: két nógrádi településen is időközi választás lesz. nool.hu, 2021. július 7. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. Hercsel Adél: Fontos ellenzéki bástya esett el a vasárnapi időközi választáson. index.hu (2022. július 4.)
  15. Hugyang Helységnévtár
  16. Hugyag Helységnévtár
  17. István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG
  18. Boldog Özséb Plébánia: Antal János atya[halott link]

További információk

szerkesztés


  Ipolyvarbó (Vrbovka)   Ipolykér (Kiarov)   Szécsénykovácsi (Kováčovce)
  Balassagyarmat

 
     Hugyag Google Maps   
 

  Szécsény
  Őrhalom   Csitár   Varsány