Wikipédia

Hugyag

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 4.

Hugyag község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Hugyag
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hugyag címere
Hugyag címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBaranyai Béla (független)[1]
Irányítószám2672
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség896 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség77,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011°N 19.430800°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011°N 19.430800°E
Hugyag (Nógrád vármegye)
Hugyag
Hugyag
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Hugyag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugyag témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Balassagyarmattól keletre, Őrhalom és Szécsény közt fekvő település.

Megközelítése

szerkesztés

Története

szerkesztés

Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.

A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.

1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.

Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.

1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.

1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.

A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Riczi István (SZDSZ)[4]
  • 1994–1998: Riczi István (független)[5]
  • 1998–2002: Kanyó Tibor (független)[6]
  • 2002–2006: Kanyó Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Borda Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Borda Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Borda Attila (független)[10]
  • 2019–2022: Borda Attila (független)[11]
  • 2022–2024: Baranyai Béla (független)[12]
  • 2024– : Baranyai Béla (független)[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 30-án feloszlatta magát.[13][14] A választáson három független és egy, a kormánypártok által támogatott jelölt indult.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
856
834
840
884
847
868
896
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 0,6%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,3% (24,4% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, németnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,2% evangélikus, 5,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[16]

Vízrajza

szerkesztés

Táborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet.

A horgászat kedvelőinek rendelkezésükre áll a Csujta-tó és az Ipoly folyó, valamint Szécsényben a kavicsbányató.

Csujta-tó: A tóra érvényes az Ipoly területi engedély, vízmélysége 1-2,5 m. Fogható halak: ponty, csuka, dévér, kárász, compó, bodorka, harcsa, süllő.

Nevezetességei

szerkesztés

Hugyagon született

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ Hugyag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ Hugyag települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  13. ↑ Feloszlott a testület: két nógrádi településen is időközi választás lesz. nool.hu, 2021. július 7. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. ↑ Hercsel Adél: Fontos ellenzéki bástya esett el a vasárnapi időközi választáson. index.hu (2022. július 4.)
  15. ↑ Hugyang Helységnévtár
  16. ↑ Hugyag Helységnévtár
  17. ↑ István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG
  18. ↑ Boldog Özséb Plébánia: Antal János atya[halott link]

További információk

szerkesztés


  Ipolyvarbó (Vrbovka)   Ipolykér (Kiarov)   Szécsénykovácsi (Kováčovce)
  Balassagyarmat

 
     Hugyag Google Maps   
 

  Szécsény
  Őrhalom   Csitár   Varsány

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hugyag&oldid=27336773”