Ugrás a tartalomhoz

Várvölgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsőzsid szócikkből átirányítva)
Várvölgy
Az egykori Szentháromság-oszlop utólag ráépített kálváriakereszttel
Az egykori Szentháromság-oszlop utólag ráépített kálváriakereszttel
Várvölgy címere
Várvölgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterBarcza Balázs (független)[1]
Irányítószám8316
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség937 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″46.866667°N 17.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″46.866667°N 17.300000°E
Várvölgy (Zala vármegye)
Várvölgy
Várvölgy
Pozíció Zala vármegye térképén
Várvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várvölgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Várvölgy község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől országúton mintegy 15 kilométerre. A Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének része.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Várvölgy a Keszthelyi-fennsík keleti szélén, a Tátika-csoportban, a Tapolca és Keszthely összekötésében fontos szerepet játszó, LesencetomajZalaszántó között húzódó 7342-es út mentén fekszik. Keszthellyel a 7343-as út köti össze, és déli határában indul a Vállusra vezető 73 157-es út is. Utóbbi Vállus lakott területét elhagyva is folytatódik (ott már az előbbi számozás nélkül), egészen Balatongyörökig, de az a szakasz korlátozott forgalmú erdészeti út.

Autóbusszal Keszthely és Tapolca felől is jól megközelíthető.

Címere

[szerkesztés]

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom díszlik. A középső halmon a falu védőszentjére utaló, liliomban végződő, szárain ezüst és fekete váltakozásával élre csiszolt, úgynevezett Domonkos-kereszt áll. A két szélső halmon egy-egy, álló indás, arany szőlőtő fogja közre a keresztet két-két levéllel és egy-egy szőlőfürttel. A szőlőindák végei a kereszt felett egymásba fonódnak. A címerpajzs alatt hármas tagolású, fecskefarokban végződő, íves aranyszalag lebeg, rajta feketével a nagybetűs VÁRVÖLGY felirat, valamint a település neve előtt és után egy-egy díszpont.

Története

[szerkesztés]

A mai Várvölgy helyén fekvő Zsid települést először említő okirat az almádi monostor alapítólevele (kelt 1121-ben) – a szó állítólag szláv eredetű.[4] 1256-ban Civies de Syd, 1280 körül és 13581372 között ugyancsak Syd néven írták. 1358–1372-ben a Rezi vár tartozékai közé tartozott.

1444-ben itt adták ki oklevelüket a vármegye szolgabírái.

A 15. században a mai település helyén két falu: Alsózsid és Felsőzsid állt a gersei Pethők tulajdonában. A törökök komolyabb pusztítást nem végeztek a két településen, de a lakosok száma csökkent, a templom állapota romlott. A 18. században a Festeticsek a birtokukhoz csatolták a területet.

A népesebb Felsőzsidről 1940 óta vezetett kövezett út Tapolca felé. A mai település 1942-ben keletkezett Alsózsid és Felsőzsid egyesítéséből. A község neve ekkor Bakonyzsid volt, s 1943-ban[5] vette fel a Várvölgy nevet.

1948 óta közlekedik a településre autóbusz. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, ám a mezőgazdaság egyre inkább háttérbe szorult a település életében. Az 1960-as években a falu lakossága nagyban csökkent, és az ott maradók is máshol kerestek munkát. 1966-tól közös tanácsú község székhelye volt (Vállust innen igazgatták), majd 1990-től újból önálló település. Azóta a községben komoly falusi turizmus épült ki.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Dr. Kámán József (független)[7]
  • 1998–2002: Nagy-Balázs Jánosné (FKgP)[8]
  • 2002–2006: Nagy-Balázs Jánosné (független)[9]
  • 2006–2010: Szánti József (független)[10]
  • 2010–2014: Szánti József (független)[11]
  • 2014–2019: Barcza Balázs (független)[12]
  • 2019–2024: Barcza Balázs (független)[13]
  • 2024– : Barcza Balázs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1041
1049
1043
1009
961
936
937
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,7%, cigány 1,53%, német 1,53%. A lakosok 70,4%-a római katolikusnak, 1,73% reformátusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% görögnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55% volt római katolikus, 2,3% református, 0,5% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették gótikus stílusban, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyában van az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek.

Híres emberek

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]
  • A falu védőszentje szent Domonkos; neki szentelték az alsózsidi templomot és róla nevezték el az út kanyarulatában álló vendéglőt is. Ennek nyugati homlokzatán Orr Lajos helybéli szobrászművész a leendő szent anyjának álmában látott attribútumokat örökítette meg; az épület falait a szent életére utaló vakolatdíszek ékítik.
  • A településről származott a nemes sidi Sidy család, amelynek a legjelentősebb tagja sidi Sidy Mihály (†1711), az egervári várkastély vicekapitánya, zalai főszolgabíró, zalamegyei külön kiküldött követ a szécsényi országgyűlésen.

Testvérváros

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. vinopedia.hu: Balaton-felvidéki Borvidék
  4. borutazó borturisztikai magazin
  5. Ciki Zsidnek lenni? (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2011. október 14. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  6. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  8. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  12. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  13. Várvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  14. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. Várvölgy Helységnévtár
  16. Archivált másolat. [2017. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 6.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]