Ugrás a tartalomhoz

Becsehely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becsehely
Becsehely címere
Becsehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Géza (független)[1]
Irányítószám8866
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség1868 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″46.445950°N 16.787131°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″46.445950°N 16.787131°E
Becsehely (Zala vármegye)
Becsehely
Becsehely
Pozíció Zala vármegye térképén
Becsehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsehely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Becsehely (horvátul: Bečehel[3]) község Zala vármegye Letenyei járásához tartozik. Földrajzilag a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén fekszik.

Fekvése

[szerkesztés]

A település az ország délnyugati részén helyezkedik el, a térség legnagyobb városának számító Nagykanizsától 16 kilométerre délnyugatra, Letenyétől 5, a horvát határtól pedig nagyjából 8 kilométerre északkeletre.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút, mely végighalad a központján és belterületének nagy részén.

A közelében húzódik az M7-es autópálya 2004–2006 között megépült és átadott, térségi szakasza, amely jelentős mértékben csökkentette a községen áthaladó gépjárműforgalmat.

Zalaegerszeg térségével a 7536-os út, déli szomszédaival – Tótszentmártonnal és Tótszerdahellyel – a 6836-os út kapcsolja össze.

A térség autóbusz-közlekedése fejlettnek mondható.

A település története

[szerkesztés]

Előzmények

[szerkesztés]

Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-kortól napjainkig

[szerkesztés]

Első említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik meg az egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s 1380-ban főesperesi székhely vált Becsehelyből, és így a megye egyházi életének jelentős hányadát irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később Becsehely a Kanizsaiak kezébe került. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyak kezébe került.

A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak, s emiatt az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített a jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, míg 1555-ben a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, azonban a törökök hamar elfoglalták és elpusztították a csekély ellenállást kifejtő erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A község a 17. század során kettős adóztatással bírt.

A település a 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az életszínvonal továbbra is elég alacsonynak mutatkozott, így lakosság létszáma a 19. század elejétől kezdve stagnált. A 19. századidején Becsehely földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, kinek fia, Csúzy Pál a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.

Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola pedig Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.

Az 1930-as években újabb fejlődési hullám jellemezte Becsehelyt: kultúrkörök és különféle egyesületek nyíltak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét. A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén. Napjainkban a települést erőteljes fejlődés jellemzi, mivel fokozatosan a térség egyik központjává vált.

A település nevének alakulása

[szerkesztés]

Becsehely településnek először 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki (jelentése: őr) szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos községgel, Polával, s ezentúl az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, majd 1942-től pedig Becsehely lett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Timár Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Vadász László (független)[5]
  • 1998–2002: Vadász László (független)[6]
  • 2002–2006: Vadász László (független)[7]
  • 2006–2010: Németh Géza (független)[8]
  • 2010–2014: Németh Géza (független)[9]
  • 2014–2019: Németh Géza (független)[10]
  • 2019–2024: Németh Géza (független)[11]
  • 2024– : Németh Géza (független)[1]

Lakosság

[szerkesztés]

A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, s a település lakosságának közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2080
2091
2069
1915
1888
1861
1868
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,4%, cigány 4,38%, horvát 3,63%. A lakosok 81,45-a% római katolikusnak, 0,95% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% horvátnak, 2,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,2% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 4,1% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A közeli múltban renoválták a polai falurészben álló Árpád kori templomot. A déli falon kicsiny lőréses ablakok láthatók és egy szép bélletes kapu is.

Településrészek

[szerkesztés]
  • Pola
  • Tuskóspuszta
  • Újmajor
  • Szurdapuszta
  • Gerecse
  • Gyanócz
  • Perenye

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek

[szerkesztés]
  • Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író.[14]
  • Itt született Dr. Vlasics Antal bíró, akit 1973-ban egy bomlott elméjű volt munkásőr meggyilkolt, mert érintett volt az ellene folyó büntetőeljárásban.

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Becsehely Helységnévtár
  14. ↑ Önéletrajz. schmidtegon.hu. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Becsehely&oldid=27551786”