Ugrás a tartalomhoz

Nemesbük

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesbük
Nemesbüki híd
Nemesbüki híd
Nemesbük címere
Nemesbük címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Simotics Barnabás (független)[1]
Irányítószám8371
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség730 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″46.821711°N 17.144239°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″46.821711°N 17.144239°E
Nemesbük (Zala vármegye)
Nemesbük
Nemesbük
Pozíció Zala vármegye térképén
Nemesbük weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesbük témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nemesbük Zala vármegye Keszthelyi járásában, Hévíz szomszédságában elterülő község.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község jó minőségű aszfaltúton csak egy, Hévízről induló, hét kilométeres bekötőúton (a 73 178-as számú mellékúton) érhető el; Zalaköveskúttal egy számozatlan, önkormányzati fenntartású betonút köti össze. Külterületének nyugati részét egy rövid szakaszon érinti a 76-os főúttól Kehidakustány (Kustány) felé vezető 7335-ös út is.

A településre KeszthelyHévíz felől mintegy tucatnyi autóbuszjárat közlekedik naponta.

Története

[szerkesztés]

A település első említése 1408-ból való. A kezdetektől fogva nemesi falu volt, ám sok nemesi család kifejezetten szegénynek számított, kevés földet birtokoltak. A 16. században sok jobbágy is vásárolt földet Nemesbükön, így egyre csökkent a nemesi telkek aránya. A török idők során több portyázásra is sor került a településen, de mindvégig lakott maradt. A falu híres volt jó minőségű földjeiről, ahol búzát termesztettek.

Új templomot 1777-ben kapott. A 19. században a falu fejlődése lassan történt, társadalmi összetételét tekintve még mindig 50% volt a nemesek aránya, akik közül többen szőlővel rendelkeztek Cserszegtomaj, Rezi és Alsópáhok községekben.

1930 és 1936 között Nemesbük része volt Zalaköveskút.[3]

A második világháború után a település gyorsan modernizálódott, új házak épültek, 1948-ban bevezették a villanyt is. Nőtt az ingázók száma, akik elsősorban Keszthelyen és Hévízen, a szolgáltatási szektorban helyezkedtek el.

Az 1990-es években jelentősen megnőtt a falusi turizmus keretében a település utáni érdeklődés, amelyet a közeli, nagy turisztikai központok (Hévíz, Keszthely) közelségének és a falu csendességének köszönhető.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gosztonyi Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Kis Ottó (független)[5]
  • 1998–2002: Vasas Anikó (független)[6]
  • 2002–2005: Vasas Anikó (független)[7]
  • 2005–2006: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[11]
  • 2019–2024: Dr. Simotics Barnabás (független)[12]
  • 2024– : Dr. Simotics Barnabás (független)[1]

A településen 2005. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
681
689
696
800
760
757
730
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,2%, cigány 1,5%, német 9,9%, román 0,6%. A lakosok 60,77%-a római katolikusnak, 3,1% reformátusnak, 1,7% evangélikusnak, 6,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 72,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,1% ukránnak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 2,1% református, 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 3,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (47,8% nem válaszolt).[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nemesbük története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  4. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. a b Nemesbük települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  9. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  12. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  14. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. Nemesbük Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]