Bak (település)
| Bak | |||
 | |||
| Bak panorámaképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Tamás Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8945 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1515 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″46.728969°N 16.844431°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″46.728969°N 16.844431°E | |||
 Bak
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Bak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bak község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zalai-dombság területén, a Göcsejben, a Felső-Válicka patak völgyében fekszik a megyeszékhely Zalaegerszegtől körülbelül 12 kilométerre. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.
A település közúton: a Keszthely–Lenti-Rédics között húzódó 75-ös, illetve a Nagykanizsa térségét Vasvárral összekötő 74-es főúton érhető el, s a megyeszékhellyel, illetve északi településszomszédaival összeköti a 7410-es út is. Letenye térségétől a Becsehelyről induló 7536-os út vezet idáig, délnyugati szomszédaival pedig a Pákáig húzódó 7543-as út köti össze.
A településen számos távolsági autóbuszjárat is keresztülhalad, így összeköttetésben áll Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, Lentivel és Budapesttel is.
Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg. Bak vasútállomás Sárhida megállóhely és Baktüttös megállóhely között található.
Története
[szerkesztés]
Bak első fennmaradt említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta, V. István azoban visszavette az apátságtól. Később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt rendezett. Egy ideig az Ördög család volt a földesura, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században és 1600 után is többször feldúlták a törökök.
1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak létre Bakon. A korábban mezővárosi jogokkal rendelkező település a 18. században ismét egy falu szintjére esett vissza. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, amely teljesen leégett.
1898-ban épült meg a településen áthaladó Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, és 1935-től autóbusz is jár a településre.
A második világháború során sok baki származású katona esett el, jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakost pedig megsemmisítőtáborokba hurcoltak el a faluból.
A háború után ismét nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, s ez sok lakosnak biztosított munkahelyet. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turistaforgalma jelentősen megnőtt.
1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn gázkitörés történt, ezért a falu lakosait több napra ki kellett telepíteni.
A településen polgárőrség működik.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Lövey István (független)[4]
- 1994–1998: Lövey István (független)[5]
- 1998–2002: Lövei István (független)[6]
- 2002–2006: Lövei István (független)[7]
- 2006–2010: Molnár Károly (független)[8]
- 2010–2014: Molnár Károly (független)[9]
- 2014–2019: Molnár Károly (független)[10]
- 2019–2024: Farkas Tamás Attila (független)[11]
- 2024– : Farkas Tamás Attila (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1628 | 1594 | 1578 | 1572 | 1584 | 1540 | 1528 | 1515 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 2,16%, német 0,93%. 64,7% római katolikusnak, 1,04% reformátusnak, 4,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,7% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,8% volt római katolikus, 1% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Faluház (Makovecz Imre tervezése)
- Római katolikus templom
Érdekesség
[szerkesztés]Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Bak Helységnévtár
