Mezőaranyos
| Mezőaranyos (Arieșu de Câmp) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Erdőszáda |
| Rang | falu |
| Községközpont | Erdőszáda |
| Irányítószám | 437006 |
| SIRUTA-kód | 107029 |
| Népesség | |
| Népesség | 230 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőaranyos falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megye nyugati részén, Erdőszádától keletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Mezőaranyos a XIV., XV. században Felsew et Also-Aranyasként volt nevezve, tehát két község volt. Később azonban csak Aranyos néven jelölik.
Aranyos (Mezőaranyos) Kővár tartozéka volt.
1573-ban Dálnoki Székely Gáspár és Boldizsár kapott benne részbirtokot, majd kamarai birtok lett, s Lisibona János özvegye Perecsényi Erzsébet kapta cserébe egy másik faluért.
1642-ben az erdőszádai uradalom része volt, és a szatmári várhoz tartozott.
1810-ben a gróf Korniss család, majd pedig a báró Apor és a gróf Károlyi családé lett.
A 20. század elején Mezőaranyos Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom – 1870-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
