Poltical Theory

Analizzare il cosiddetto “mondo globalizzato” attraverso la categoria di egemonia elaborata in questo libro può aiutarci a comprendere come la congiuntura presente, lungi dall’essere l’unico ordine sociale naturale o possibile, sia l’espressione di una certa configurazione delle relazioni di potere.

Si tratta del risultato dei movimenti egemonici da parte di specifiche forze sociali, che sono state capaci di realizzare una profonda trasformazione nelle relazioni tra imprese capitaliste e stati-nazione. Tale egemonia può essere sfidata. La sinistra dovrebbe cominciare ad elaborare un’alternativa credibile all’ordine neoliberale invece di provare semplicemente a gestirlo in una maniera più umana.

Holtponton van Magyarország. Holtponton van a magyar politika. Holtponton van a nemzetpolitika, mert nincs előrelépés sem a határon túli magyarság jövőjét érintő kérdések megoldásában, sem a magyarországi romák nemzeti-társadalmi, kulturális integrációjában. A helyzethez nagyban hozzájárult az, hogy a társadalmat
feszítő igazságtalanságok elfogadhatatlan szintre emelkedtek, egyre gyengébbek a társadalmi szolidaritás szövetei. Mindezt tetézi, hogy a leszakadó társadalmi csoportok nem férnek hozzá a felemelkedésükhöz szükséges gazdasági erőforrásokhoz, de az emancipációjukhoz szükséges kulturális tartalmakhoz sem. Erre a megállapításra jutnak a tanulmányok szerzői, akik nem akarják elfogadni a mai helyzetet. Ők igazságosabb, szolidárisabb társadalmi-gazdasági rendszert és demokratikusabb politikai berendezkedést akarnak. Ettől az igénytől vezetve elemzik a tanulmányok az elmúlt negyedszázad társadalmi-politikai történéseit és struktúráit, irodalmi-esztétikai törekvéseit. Kötetünk jelzi: jelentkeztek olyan fiatalabb nemzedékhez tartozó tudósok, akik nem fogadják el sem a rendszerváltás utáni helyzetben kialakított közpolitikai megoldásokat mint alternatívanélkülieket, sem az eddigi utólagos olvasatokat mint egyedül lehetségeseket. Ez az új nemzedék – tetszik, nem tetszik – egyben látja az elmúlt negyedszázadot. Ez nem jelenti azt, hogy a szerzők általában egyenlőségjelet tennének az elmúlt időszakot uraló baloldali-liberális és jobboldali-neokonzervatív diskurzusok közé, de keresik és elemzik egymást feltételező létük társadalmi-gazdasági hátterét. A szerzők szakítanak az eddig jellemző gyakorlattal, amelyben a vita résztvevői önreflexió nélkül, csak a másik oldalt hibáztatják a bajokért, az áldatlan közállapotokért. Ennek az újításnak persze meglehet az ára: sértődés és elutasítás az érintettek részéről, de ezt az árat meg kell fizetnie annak, aki újat, mást akar. A kötet jelentős hányadát olyan tanulmányok alkotják, amelyek a többek által holtnak nyilvánított politikai gazdaságtan, illetve a szociológia eszköztárával elemzik a közelmúlt és a jelen politikai viszonyait. Ezekben a témakörökben olyan, korábban örökre letudottnak vett fogalmak és kategóriák segítik az elemzést, mint az osztály, az osztálystruktúra, kapitalizmus és részvételi demokrácia. Más elemzések megmutatják a folytonosságot a jövedelemelosztásban, a szociális és kisebbségpolitikában. A kötet szerzői azt üzenik: társadalmi szolidaritás nélkül nincs igazságosság, emancipáció nélkül nincs igazi szabadság. Közös, saját
értékvilágot tükröző identitás nélkül nincs saját lábán álló politikai mozgalom. A tanulmányokból az a következtetés adódik, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét fel kell hogy váltsa az európai együttműködésben részt vállaló Magyar Köztársaság társadalmi-gazdasági szolidaritásnak formát adó demokráciája. Ennek az új köztársaságnak tagadnia kell az illiberális berendezkedést, de nem lehet puszta folytatása a 2010 előtti liberális alkotmányos demokráciának. A korábbi modernizációs konszenzus helyébe az igazságosabb társadalom vízióját
célszerű állítani, a zárt nemzetfelfogást a nyitott, befogadó nemzetfelfogással érdemes felváltani. A Politikatörténeti Alapítvány ösztöndíjasainak részvételével és támogatásával megszerveződött a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye. Ez a kötet – amely a 2015. november 26-án megrendezésre került A mai magyar valóság az elmúlt negyed század tükrében című konferencián elhangzott előadások írásos változatait tartalmazza – az első terméke az itt folyó tudományos, elméleti munkának. Az intézet, a műhely annak a tudatában tevékenykedik, hogy új gondolatok nélkül nincs új stratégia, a baloldaliság megújítása nélkül nincs baloldali megújulás.

2016. március
Földes György és Antal Attila

""The securitization of the spaces of Israeli-Palestinian interaction, from checkpoints to the West Bank Separation Wall, continues to intensify and receive attention from journalists, scholars, and activists. Understandably, the focus is on the negative consequences of existing spatial configurations. Receiving far less attention is the development of alternative spatial formations which might advance forms of “desecuritization,” especially in those spaces that are crucial hinges of Israeli-Palestinian interaction (Jerusalem and other mixed cities, the Wall, the Green Line, roads). This article explores whether alternative ways of using, organizing, experiencing, and coexisting in space—especially at the micro level—hold out promise for helping to reframe significant dimensions of Israeli-Palestinian interaction. It seeks to better understand whether disjointed forms of sovereignty that appear—or disappear —across the occupation can be met by counter-sovereignties; whether new spatial counter-realities can be articulated through everyday life; and whether forms of agency, especially contestation, can reset understandings of, and perspectives on, spaces. A range of examples are considered
within Jerusalem, mixed cities, the occupied Palestinian territories and at the border, bearing on religious sites, healthcare, gentrification, security infrastructure, popular protest, and festivals.""