Žitnić
| Žitnić | |
 | |
| Žitnić vasútállomása | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22320 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 291 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 08′ 53″43.833232°N 16.147990°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 08′ 53″43.833232°N 16.147990°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žitnić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žitnić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 23, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délre, Dalmácia közepén, a Šibeniket Kninnel összekötő 33-as számú főút mentén fekszik. Rajta halad át a Šibenik – Split vasútvonal, melynek itt vasútállomása van. A település két részből, Donji- és Gornji Žitnićből áll.
Története
[szerkesztés]A települést 1298-ban említik először, amikor már önálló plébánia székhelye volt. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 521, 1910-ben 857 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 50 százaléka szerb, 47 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során még ez évben megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek ez lett a legdélibb települése. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. 2001-ben már csak öt szerb élt a faluban. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 521 | 649 | 645 | 680 | 809 | 857 | 680 | 951 | 915 | 949 | 869 | 807 | 665 | 510 | 195 | 150 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település déli részén Gornji Žitnićen áll Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyhajós épület négyszögletes apszissal, csúcsíves boltozattal. Az apszisban található a falazott oltár. Homlokzatán a kapu felett kereszt alakú rózsaablak, feljebb az oromzaton betonból öntött nyitott harangtorony található benne egy haranggal. Az épület középkori eredetű, 1298-ban már említik. 1986-ban egy földrengésben megrongálódott. Az oltárkép Vjekoslav Andrić alkotása a délszláv háború során eltűnt, maga az épület is súlyos károkat szenvedett, de később helyreállították. A templom körül található a falu katolikus temetője, melyet kőkerítés határol.[4]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1982-ben épült. A templom Donji Žitnićen, a régi pravoszláv temető Gornji Žitnićen található.
- Védett műemlék a Migalov most, Čikola-folyón átívelő háromnyílású kőhíd.[5] A tört kövekből épített híd mára nagyon rossz állapotba került, egyik íve leszakadt. Csupán a hídpillér háromszög alakú hullámtörője látható. A falu másik védett kőhídja ugyancsak a Čikolán a Mrđen-malomnál található.[6] A híd négy félköríves nyílással és három pillérrel rendelkezik. Különböző méretű és formájú, durván megmunkált zúzott kőből építették, míg a háromszög alakú pillérek és a hullámtörők rétegezett kőből épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Gospa od ruzarija.hr:crkva sv. Jure Archiválva 2015. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5545.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5665.
További információk
[szerkesztés]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A drniši plébánia honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
