Lozovac
| Lozovac | |
 | |
| A település fő látványossága a Skradini-vízesés | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22221 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 318 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 17,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 48′ 01″, k. h. 15° 57′ 36″43.800294°N 15.960114°EKoordináták: é. sz. 43° 48′ 01″, k. h. 15° 57′ 36″43.800294°N 15.960114°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lozovac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park déli szélén, a Skradini vízesésrendszer felett fekszik. Itt található a nemzeti park egyik bejárata. A faluból szerpentin és gyalogösvény visz le a vízesésekhez és a nemzeti park turistaútjaihoz.
Története
[szerkesztés]Területe évszázadokig velencei uralom alatt volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 326, 1910-ben 586 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82 százaléka horvát, 13 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 368 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 326 | 320 | 356 | 430 | 434 | 586 | 612 | 672 | 818 | 1.007 | 978 | 734 | 618 | 491 | 389 | 368 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település határának nagy részét a Krka Nemzeti Park egy része képezi. Itt található a nemzeti park bejárata, melyhez egy hatalmas parkoló, számos kiszolgáló létesítmény, szálloda, kemping, üzlet és vendéglátó egység tartozik. A nemzeti park a Krka folyóról kapta a nevét, melynek nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág érdemes a figyelemre. Közvetlenül a település alatt található a nemzeti park fő látványossága a Skradini-vízesés (Skradinski buk). A teljes vízesésrendszer mintegy négyszáz méteres szakaszt képez, összesen 17 vízesés alkotja és a vízesések előtti medencében fürdeni is lehet. A vízeséstől egy kis fahídon továbbhaladva néprajzi kiállítást, ajándékboltot és egy működő vízimalmot találunk ahol kukoricát őrölnek. A vízeséseket mintegy 1900 méteres túraútvonalon lehet körüljárni. A túraúton a Jaruga vízierőmű, kovácsműhely és lenmosó is megtekinthető.[4]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5431.
További információk
[szerkesztés]- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A Krka Nemzeti Park hivatalos honlapja (horvátul)
- A Krka Nemzeti Park látnivalói (magyarul)
- Krka Nemzeti Park turistainformációk (magyarul)
