Dubravice (Skradin)
| Dubravice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 509 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 51′ 08″, k. h. 15° 56′ 30″43.852109°N 15.941546°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 08″, k. h. 15° 56′ 30″43.852109°N 15.941546°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubravice falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 13, közúton 27 km-re északra, községközpontjától 4 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1299-ben említik először abban az adománylevélben, melyben Šubić Pál horvát bán újraalapítja a Skradin melletti Keresztelő Szent János kolostort. A középkorban területe részben a skradini, részben pedig valószínűleg a bribiri plébániához tartozott. 1409-ben Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. Középkori temploma a 15. században épült. Miután 1522-ben Skradint elfoglalta a török egyházi szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. Plébániáját a török kiűzése után 1700-ban alapították és 1773-ig Rupe települést is hozzá tartozott egészen a roki zuhatagig.
Területe évszázadokig velencei uralom alatt volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 726, 1910-ben 894 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 594 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 726 | 801 | 733 | 758 | 838 | 894 | 1.200 | 1.037 | 1.082 | 1.208 | 1.219 | 1.027 | 934 | 822 | 613 | 594 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] a középkori templom (15. század) helyén épült. A régi templomból csak a mellékbejárat tympanonja maradt meg a reneszánsz "D. O. M." (Deo Optimo Maximo) felirattal. A templomot 1724-ben megújították és bővítették, később is több renováláson ment át. 1977-78-ban kívül-belül felújították és a helyileg védett kulturális emlékek közé sorolták. A felújítás során amikor leverték a vakolatot több helyen régi felirat töredékei kerültek elő. Az épület alaprajza nem szabályos, mivel a dongaboltozattal fedett apszis szélesebb a hajónál. A homlokzaton a főbejárat két oldalán két kisebb ablak, felette kör alakú ablak látható. Legfelül található a pengefallal kiképzett harangtorony, benne két haranggal. Az oltár fából készült Szent Katalinnak a bányászok védőszentjének barokk szobrával, Dubravicén ugyanis még a 18. században is bányásztak vasércet. A délszláv háború idején a templomot több gránáttalálat érte, melynek következtében a tető és falak károkat szenvedtek. Az ismétlődő tüzérségi támadásban a templom körüli sírok nagy része is megrongálódott. A károkat szenvedett templomot 1998-99-ben teljesen felújították. Ennek során a védettséget nem élvező oltárt márványra cserélték, melyen Szent Katalin szobrát helyezték el. A templom körüli temető kerítése 1766-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5128.
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
