Jadrtovac
| Jadrtovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22010 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 12 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 39″, k. h. 15° 57′ 01″43.677500°N 15.950278°EKoordináták: é. sz. 43° 40′ 39″, k. h. 15° 57′ 01″43.677500°N 15.950278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jadrtovac (olaszul: Castell'Andreis) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 7, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a kontinensbe mélyen benyúló Morinj-öböl keleti partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Jadrtovac területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják a környékén előkerült római sírok.[2] A Vruci nevű településrészén feltárt épületmaradványok egy az 5. és 6. században épített kora keresztény templom romjai,[2] melyet feltehetően a 7. században bevándorló pogány avarok és szlávok romboltak le. A 15. században egy Zamurva („villa Xamurva”) nevű falu volt a mai település helyén. A 16. század elején a šibeniki Andreis nemesi család épített várkastélyt itt a török ellen, melyet 1528-ban említenek először.[3] A várkastélyból mára a pártázatos fal egy része és egy torony maradt fenn.[2] A 17. században felépítették, majd a 18. században bővítették a Szűz Mária templomot.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 182, 1910-ben 265 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 171 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és halászattal foglalkoznak, valamint újabban a turizmusból élnek, illetve a közeli Šibenik városában dolgoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 182 | 157 | 166 | 146 | 211 | 265 | 247 | 281 | 379 | 384 | 469 | 386 | 359 | 444 | 202 | 171 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Antiochiai Szent Margitnak szentelt temploma[6] egyhajós épület, négyzet alakú apszissal, nyugat-keleti tájolással. A nyugati homlokzaton az ajtót kőkeret övezi, két oldalán két téglalap alakú ablak található. Az ajtó felett egy körablak, a homlokzat tetején az oromzaton pedig egy harangdúc látható két boltívvel. A hajó déli falán a homlokzaton lévővel azonos ajtók találhatók. Az apszis oldalfalain félköríves ív található. A hajó felett fából készült tetőszerkezet, az apszis felett pedig dongaboltozat található. A templom a 18. században épült.
- Az Andreis család 16. századi várkastélyának romjai. A várkastélyból mára a pártázatos fal egy része és egy torony maradt fenn.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma a 17. században épült, a 18. században bővítették. A késő barokk főoltár 1790-ből származik. Ugyanebben az időben készültek a Szűz Máriát és Szent Györgyöt ábrázoló festmények.
- Vruci nevű településrészén 5. századi kora keresztény templom romjai találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Enciklopedija.hr:Jadrtovac(horvátul)
- ↑ Hrvatski biografski leksikon - Andreis(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5618.
További információk
[szerkesztés]- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
