Ugrás a tartalomhoz

Suknovci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suknovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállásfalu
Irányítószám22303
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség49 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 58′ 18″, k. h. 16° 05′ 19″43.971617°N 16.088481°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 18″, k. h. 16° 05′ 19″43.971617°N 16.088481°E
SablonWikidataSegítség

Suknovci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Knintől légvonalban 11, közúton 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység lejtői alatt fekszik.

Története

[szerkesztés]

Eredeti neve „Suknovac" volt, a mai többes számú név csak a 19. században alakult ki, mivel a település addigra több részből állt. Suknovac az Oklaj-Knin út bal oldalán jött létre Cote, Kovačevići, Dujići, Čavke és Šojići részeivel együtt. Később az út jobb oldalán keletkezett Vučipolje és Skenderovce. Suknovac neve a „sukna” (posztó) főnévből ered jelezve, hogy milyen fontos volt a háziipar a településen. A településrészek nevüket többnyire az ott élő családok nevei után kapták.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 389, 1910-ben 547 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 67 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
363 333 282 401 403 414 444 453 460 466 454 393 276 162 101 67

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]