Ugrás a tartalomhoz

Dodoši (Petrinya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dodoši
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44204
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség46 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 16° 17′ 02″45.305000°N 16.283889°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 16° 17′ 02″45.305000°N 16.283889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dodoši témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dodoši falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 20 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi lejtőin, Vlahović, Kraljevčani és Mačkovo Selo között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Dodoši írásos formában a báni határvidék 1773-ban készített térképén bukkan fel. A település valószínűleg a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett, amikor a török kiűzése után a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. 1890-ben 86, 1910-ben 512 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1949-ben Tadić brdo nevű határrészén barnaszénbányát nyitottak, melyet a sziszeki vasműbe szállítottak. A bánya sok helyi munkást foglalkoztatott, de a termelés csak 1968-ig tartott, amikor a bányát bezárták. Az elektromos áramot 1961-ben vezették be a településre, ekkor minden háztartás áramhoz jutott. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 76 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 86 343 512 534 574 284 248 252 237 230 205 98 76

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]