Ugrás a tartalomhoz

Gornji Viduševac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Viduševac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség373 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület7,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 03′45.350000°N 16.050000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 03′45.350000°N 16.050000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Viduševac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gornji Viduševac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 29, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főút mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Gornji Viduševac a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. A 18. század elején még csak néhány ház volt a településen, a templom helyén pedig csak egy fakápolna állt. 1727-ben felépítették a falu régi templomát. 1731-ben Branjug zágrábi püspök megalapította a viduševaci plébániát, melyhez akkor Viduševacon kívül Dvorišće, Jame, Trstenica és Hađer is hozzá tartozott. Az ez évben kitört nagy parasztfelkelésben a templomot is kifosztották, számos értékét elvitték. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 1119, 1910-ben 1143 lakosa volt.

1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut már július 16-tól ágyúzták a szerb erők. Miután a glinai horvát rendőrparancsnokságot és város horvát polgári lakosságát támadás érte július 26-án a horvátok megszervezték Donji és Gornji Viduševacba való kimenekítésüket. 1991. szeptember 30-án a JNA csapatai és szerb felkelők megtámadták a települést. A harcoknak 16 horvát katona és polgári lakos lett az áldozata. Október 1-jén a falut elfoglalták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 468 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.119 1.073 901 1.067 565 1.143 1.062 1.144 536 622 617 688 601 646 504 468

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1827-ben épült. A Perlinski brijegnek nevezett magaslaton már korábban is állt egy templom, melyet még 1727-ben építettek, de csak 230 ember fért bele. Ezért építették fel 1827-ben az új, nagyobb templomot klasszicista stílusban. 1991 szeptember végén a szerb erők a Donje Selište felől kilőtt gránátokkal lerombolták. A harangtorony leomlott, a tető beszakadt. A falut elfoglaló szerb csapatok később aknákkal is tovább rombolták. Értékes barokk berendezését (festmények, miseruhák, liturgikus tárgyak) részben elmenekítették, de a nem mozdítható része megsemmisült. Mára a templomot eredeti formájában építették újjá. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, melyhez a sekrestye csatlakozik. A harangtorony a homlokzat felett emelkedik. Festményei közül védettek a Piétát, az őrangyalokat és Szent Mihályt ábrázoló képek. Szakrális tárgyai nagyrészt a 19. századból származnak.
  • A honvédő háború áldozatainak emlékműve tömegsírjuk felett.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]