Ugrás a tartalomhoz

Perna (Topuszka)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségTopuszka
Jogállásfalu
Irányítószám44415
Körzethívószám+ (385) 44
Népesség
Teljes népesség85 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′, k. h. 15° 52′45.300000°N 15.866667°EKoordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 15° 52′45.300000°N 15.866667°E
SablonWikidataSegítség

Perna falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora keleti lejtői alatt, az azonos nevű patak partján, a Topuszkóról Vrginmostra vezető út mellett, Ponikvár és Malicska között fekszik. Főbb településrészei Perna Dolnja és Perna Gornja.

Története

[szerkesztés]

A település egyes feltételezések szerint az ószláv pogány istenségről Perunról kapra a nevét. Perna vidéke már az ókorban lakott volt. A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falutól keletre Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa, ennek a kornak az emléke az itt talált feliratos kő. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. 1097-ben a település felett fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint a hegység neve is az ő emlékét őrzi. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított.

Perna középkori várának (melyet a korabeli források Perniknek is neveznek) pontos építési ideje nem ismert. Első említése 1225-ben történt. Építése lehet, hogy összefüggésben van a néhány kilométerre keletre fekvő topuszkai Nikolino-hegyen álló várral, mely 1201-ben már állt, de akár illír eredetű is lehet. A 14. század elején került a Šubić család egyik ágának Bribiri Pál fia Jakabnak a birtokába. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. Perna várát 1558-ban és 1578-ban is lerombolta a török. Ezt követően a bécsi haditanács 1584-ben kivette a várat addigi birtokosai kezéből és őrségét kivonva átengedte a török sereg pusztításának. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A várba határőröket helyeztek, de a török ennek ellenére 1717-ben és 1788-ban is elfoglalta és kirabolta. Ezt követően katonai jelentősége megszűnt, elhagyták és sorsára hagyták. Ma már csak romjai láthatók. Köveit az 1950-es években útépítéshez használták. Perna Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. A katonai közigazgatás idején egyfajta határőrizeti központ volt, kapitányság székhelye, ahol iskola, templom és több más közintézmény volt. Iskoláját 1845-ben alapították és a pernaiak mellett Pecke, Cernipotok, Katinovác, Malicska és Blatusa gyerekei is ide jártak. 1881-ig az oktatás németül is folyt. 1900-tól koedukált iskolaként működött egészen 1941-ig amikor az usztasák felgyújtották..

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1317, 1910-ben 1221 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A pernai partizánosztagot 1940 októberében hozták létre. Az 1941. szeptembere és 1942 májusa között eltelt nyolc hónap során az usztasák a falu 385 lakosát gyilkolták meg. Közülük 170 gyermek, a többi nő és idős ember volt. A megtorló akciók során az egész falut templomával és iskolájával együtt lerombolták. További 73 pernai esett el az ellenséggel vívott harcokban.[2] A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 499 pernai lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 572 volt.[3] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A falut templomával együtt lerombolták. A szerb lakosság elmenekült, de később egy részük visszatért. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az egykor népes településnek 2011-ben már csak 176 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.317 971 925 1.060 1.128 1.221 1.198 1.241 914 928 904 779 601 471 204 176

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Perna középkori várának maradványai a gornja pernai (Suha Perna) településrész feletti sziklán állnak. 1225-ben említik először. A 14. századtól a Šubićok egyik ágának, a pernai grófoknak a birtoka. A fennmaradt rajzok alapján külső és belsővárból álló négyszögletes erődítmény volt. Mind a külső, mind a belső várat fal vette körül, melyet hengeres és négyzetes tornyok erősítettek. A külső várba egy különálló kaputornyon keresztül, egy létrán át lehetett bejutni, majd egy újabb létra vezetett a lakótorony bejáratáig.[6]
  • Perna középkori plébániatemplomának maradványa. A pernai Szűz Mária plébániatemplom a goricai főesperességhez tartozott. 1334-ben Ivan goricai főesperes említi meg. A 16. században a török rombolta le.
  • Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1789-ben építették, 1886-ban megújították. 1941-ben az usztasák a faluval együtt felgyújtották. Ezt követően még újjáépítették, de 1995-ben a faluba bevonuló horvát csapatok lerombolták. Azóta rom.
  • Sokolovići településrészen hagyományos népi építésű lakóház található. A ház mellett több melléképület is áll, amelyek közül az egyikben kovácsműhely működött. A ház, mely a 21-es szám alatt található 1891-ben épült. Az építés évét a ház földszintjén lévő teherhordó fagerendára írták. A ház hosszúkás, téglalap alaprajzú, az udvari homlokzat közepén kiugró résszel. Alapjai kőből, falai masszív tölgy deszkákból épültek, amelyek az ún. „hrvatsi vugel” technikával kapcsolódtak egymáshoz. Tervezésével, kivitelezésével és felhasznált anyagaival a hagyományosan épített ház a környékbeli népi építészet egyik legértékesebb példája.[7]
  • Vízimalom a Perna-patakon.
  • Ókori feliratos kő
  • A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]