Ugrás a tartalomhoz

Malicska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malicska (Malička)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségTopuszka
Jogállásfalu
Irányítószám44410
Körzethívószám+ (385) 44
Népesség
Teljes népesség18 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 57″, k. h. 15° 50′ 50″45.299200°N 15.847200°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 57″, k. h. 15° 50′ 50″45.299200°N 15.847200°E
SablonWikidataSegítség

Malicska (horvátul: Malička) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 46, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora keleti lejtői alatt, a Topuszkáról Vrginmostra vezető út mellett, Perna és Blatuša között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. 1097-ben a település felett fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint a hegység neve is az ő emlékét őrzi. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. Malicskának is volt már temploma a középkorban, melynek a helye is ismert. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A középkori falu és temploma az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban pusztult el. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt. Az első telepesek 1696 körül érkeztek. Az 1768-as összeírás szerint 21 háztartása volt a településnek.[2]

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 329, 1910-ben 422 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 115 malicskai lakos esett el, illetve esett áldozatul. Közülük 28-an a harcokban estek el, 55 lakost az ellenséges erők gyilkoltak meg, 32-en pedig a pusztító tífuszjárvány áldozatai lettek.[3] 49 ház, a lakóépületek 68 százaléka vált a háborús pusztítás martalékává.[4] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A szerb lakosság elmenekült, de később egy részük visszatért. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. A településnek 2011-ben 43 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
329 330 314 377 362 422 431 397 325 305 254 214 161 129 48 43

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu középkori templomának maradványai.

A Petrova gora tetején, a Veliki Petrovacon egy pálos kolostor állt, Szent Péternek szentelt templomával.[7] Az 1303-ban alapított épületegyüttes Horvátország egyik legrégebbi pálos kolostora volt. A történelmi dokumentumok szerint a pálos kolostor teljes egészében 1328-ra épült fel, a török invázió során megsemmisült. Az egykori pálos birtokot a katonai hatóságok vették birtokba, a templomtornyot őrtoronnyá alakították át, a kolostort pedig laktanyának használták. A 17. században a régi templom helyén és anyagából falazott loggiát építettek, amely az alsó részén falazott volt, míg a felépítménye fából volt. A katonai igazgatás megszüntetése után a katonák elhagyták Petrovacot. Mára ár csak a kolostor alapfalai és a várárok látható belőle.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]