Ugrás a tartalomhoz

Mačkovo Selo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mačkovo Selo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44204
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség18 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület6,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′, k. h. 16° 18′45.300000°N 16.300000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 16° 18′45.300000°N 16.300000°E
SablonWikidataSegítség

Mačkovo Selo falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 22, közúton 38 km-re, községközpontjától légvonalban 17, közúton 23 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység lejtőin, Dodoši, Tremušnjak és Miočinovići között, a Mačkovo-patak mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település írásos formában a báni határvidék 1773-ban készített térképén bukkan fel „Machkovo Szello” alakban. A település valószínűleg a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett, amikor a török kiűzése után a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Petrinyai járásának része lett. 1857-ben 325, 1910-ben 619 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A faluba bevonuló usztasa erők megtorlásul templomával együtt felgyújtották. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 36 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
325 403 394 309 309 619 574 636 265 272 278 237 194 184 23 36

(1910 és 1931 között az adatok a szomszédos Miočinovići lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1867-ben épült. Helyén már korábban is pravoszláv templom állt, melyet 1793-ban építettek és még ezt megelőzően is állt itt templom, amint az az első katonai felmérés 1773-as térképén is látható. 1941-ben az usztasák felgyújtották. Az újjáépítés 1962-ben kezdődött, de sohasem fejeződött be. 1990-ben egy nagy havazás következtében az 1963-ban épített tetőzete beszakadt. Ma csak az oldalfalak és a harangtorony alsó része áll. Belül azon a helyen, ahová az eső nem esik be ikonok és az egykori ikonosztáz részei láthatók elhanyagolt állapotban.
  • A II. világháború áldozatainak emlékművét 1970-ben avatták.
  • A Čavić-hegyen, azon a helyen, ahol a régió első partizáncsoportja letette az esküjét, 1957-ben emlékművet és három emléktáblát állítottak. Az első európai partizáneskü harminckilencedik évfordulóján, 1980-ban új emlékművet állítottak fel.[4] Az emlékmű alkotója Zdenko Kolacio urbanista és építész volt. A betonból készült, stílusában a minimalizmushoz tartozó emlékmű, elvont, egyszerű geometriai elemekkel a harcosok összefogott kezét szimbolizálja. Terjedelmével uralja az emlékpark összképét. Közelében egy félkör alakú emlékműre öt emléktáblát helyeztek el, amelyek szövege az 1941-es eseményeket írja le.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]