Netlinguistics

A nagymértékű internethasználat, a hálókommunikáció, a folyamatos online jelenlét – ahogyan ezt egyre több nyelvészeti és (szociál)pszichológiai vizsgálat bizonyítja – a nyelvi viselkedésre is hatással van. A digitális kommunikáció nyelvészeti vizsgálatára bizonyos mértékű (erőteljesebben vagy gyengébben jelentkező) technológiai determinizmus jellemző: e munkák alapföltevése, hogy a technológia vagy médium lehetőségei és korlátai meghatározzák a (nyelvi) viselkedést, ezáltal az offline világban megszokott kommunikációs helyzetektől eltérő, más jellegű szituációk is létrejöhetnek. A fejezet az online világban előforduló, konfliktust magukban foglaló helyzetek (többek között: verbális és vizuális konfliktusok, félreértések, zaklatás: cyberbullying és cyberstalking, viták, fórum- és kommentháborúk, trollok, manipuláció, irónia, spam és egyéb hoaxok) kommunikációs szempontú bemutatását adja.

In this paper, we investigate the phenomenon of skeuomorphism in language. The word and the phenomenon itself originates in design and to our knowledge only very few scholarly articles have been written on the subject Veszelszki (2017: 104) defines it as “meaning extension”. In the Hungarian literature, this area is virtually unknown. Our aim is to point out that skeuomorphism could be construed as a method of word-formation. In our contribution, we present the semiotic and historical linguistic aspects of skeuomorphism and cite lexical examples to support our hypothesis.

Politeness and insult in computer games – from a pragmatic point of view
In terms of the principle of technological determinism, the linguistic context of computer games influences the (linguistic) behaviour of millions of active gamers. This makes it important to explore gamer communication thoroughly with respect to politeness, too. Indeed, the communication of gamers during games may also affect the users’ communicative situations outside games. It can be assumed on the basis of the international literature that the quasi anonymity of online communication, the lack or scarcity of retortion makes it ruder than offline communication: it involves a higher number of insults or offensively personal remarks. The paper attends to this issue, in particular by a pragmatic – politeness-centred – investigation of a particular kind of online insults. The corpus of analysis is provided by “taunts”, i.e. inbuilt instructions triggering “mocking” remarks of a multiple-participant online arena game, the League of Legends (LoL). Within-game insults are interpreted by the authors in the framework of speech act theory, the Cooperative Principle (conversational and politeness maxims), face threatening, and a matrix of aims and functions. The paper wishes to be a contribution to cyberpragmatics, a pragmatically-oriented branch of netlinguistics.

Keywords: netlinguistics, pragmatics, cyberpragmatics, insult, politeness, speech act, computer games, gamer communication

A technológiai determinizmus elve alapján a számítógépes játékok nyelvi környezete befolyással van a több millió aktív játékos (nyelvi) viselkedésére is. Ezért is fontos a gamerkommunikáció alaposabb vizsgálata az udvariasság szempontjából, hiszen a játékbeli kommunikáció a felhasználók játékon kívüli kommunikációs szituációira is hatással lehet. A nemzetközi szakirodalom eredményei alapján továbbá feltételezhető, hogy az online kommunikáció a kvázi-anonimitása, a retorzió hiánya vagy gyengesége miatt az offline közeghez képest durvább: több sértést, személyeskedést tartalmaz. A tanulmány ennek a kérdésnek jár utána kiemelten az online sértések egy fajtájának pragmatikai – az udvariasságot középpontba állító – vizsgálatával. Az elemzés korpuszát egy többszereplős online arénajáték, a League of Legends (LoL) beépített „gúnyolódó" szövegeket előhozó parancsai, az ún. „tauntok" alkotják. A játékbeli sértéseket a szerzők a beszédaktus-elmélet, az együttműködési elv (a társalgási és udvariassági maximák), az arcfenyegetés keretrendszerében, illetve a célok-funkciók mátrixában értelmezik. A tanulmány a netnyelvészet pragmatikai szempontú vizsgálatának bővítéséhez, az ún. kiberpragmatikához (cyberpragmatics) kíván hozzájárulni.

Kulcsszavak
netnyelvészet, pragmatika, kiberpragmatika, sértés, udvariasság, beszédaktus, számítógépes játékok, gamerkommunikáció

This study introduces the internet language usage of our days according to an online questionnaire. The survey reveals that most of the language elements used since one and a half decade which were presumed to be netspesific (cf. BÓDI 2004b) have become widespread. In order to resolve the DÜRSCHEID critique (2003) talking about generalization of internet language usage, we offer a three-stage network of terms. We consider digital communication (netspeak) a di(gi)glossia, because in net communication we can detect paral-lel language modes depending on the individual, genre or situation – these are the written and written spoken language. Since the most basic criterion of the latter is the tendency to increase economy of language and the speed of typing, netspeak based on language elements that are considered to be netspecific is called minimalect and the often and long-used patterns belong to the netstandard.