Ugrás a tartalomhoz

Lenti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bárhely szócikkből átirányítva)
Lenti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Lenti címere
Lenti címere		 Lenti zászlaja
Lenti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásváros
PolgármesterHorváth László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8960
Körzethívószám92
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6955 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″46.623611°N 16.545833°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″46.623611°N 16.545833°E
Lenti (Zala vármegye)
Lenti
Lenti
Pozíció Zala vármegye térképén
Lenti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az 1972-es világrekorder Lenti gímbika v. Riegel-bika trófeája a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban
Lenti vára légi felvételen
Lenti, Bárszentmihályfa - temetődomb légi felvételen

Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye. A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz. A városban polgárőrség működik.[3]

Története

[szerkesztés]

A város területén fellelhető legkorábbi nyomok a római korból valók. Valószínűleg lakott település is volt itt, amit a borostyánút közelsége is bizonyít.

Lenti első említése 1237-ből való még Nemith alakban írva. A település mellett azonban jóval nagyobb jelentőséggel bírt a település határában a 13. század elején elkészült mocsárvár, amely a Kerka árterében szigetekre épült, és nehezen bevehetőnek számított. IV. Béla a környéket elvette addigi birtokosától, Buzádtól. 1275-ben már mint királyi vadászfalu ismeretes. 1343-ban Nagy Lajos király Lendvai Miklósnak adományozta a várat a faluval együtt. Halála után a birtok hosszú időre a alsólendvai Bánffyak birtokába került.

1381-ben mezővárosi rangot kapott a település. Ekkortájt ismeretes Lenti tagozódása a vár körüli Belső-Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső-Lentire. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült, viszont ez idő tájt az alsó települések nagymértékben elnéptelenedtek.

1768-ban Esterházyak egy földesúri rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így fejlődése jó időre megtorpant. 1770-ben épült az elemi iskolája. Ekkor Lenti lélekszáma 567 fő volt.

1890-ben készült el a Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek. Az első világháború során a kevert nemzetiségű településen komoly ellentét alakult ki a magyarok és a horvátok között. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az Alsólendvai járás székhelye is a határon túlra, a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett, aminek azonban megfelelő intézményrendszer hiányában egészen 1950-ig nem tudott jól eleget tenni.

Az 1920-as években indult meg az iparosodás Lentiben. 1922-ben megalakult a Kerkavölgyi Faipari Rt. fűrészüzem, amely ekkor a térség legnagyobb vállalata volt. 1923-ban pótkávégyár is létesült itt. 1924-ben ipari iskola, 1928-ban óvoda, 1933-ban polgári, 1938-ban négytantermes katolikus iskola nyitotta meg kapuit a járásszékhelyen.

A második világháborút követően Lenti nem indult komolyabb fejlődésnek, egészen az 1960-as évekig, amikor is megyei határozat alapján Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor épültek a Zalaegerszegi Ruhagyár és az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemei. Szintén jelentős volt a térségben az olajipar, illetve az erdőgazdálkodás. 1961-től gimnázium is működik a településen, amely végül 1969-ben kapta meg a nagyközségi rangot. 1965-ben hozzácsatolták Mumort, 1977-ben Lentiszombathelyt. 1978. december 31-én városi rangot kapott a település, egyúttal még három községet (az 1941-ben Bárhely és Kerkaszentmihályfa egyesülésével keletkezett Bárszentmihályfát, továbbá Lentikápolnát és Máhomfát) is hozzácsatoltak.[4] A hozzácsatolt települések Lenti mai területének több mint ¾ részét teszik ki, népességük viszont csupán a város összes lakosságának egynegyedét.

A település életében komoly szerepet játszott az 1951-ben létrehozott Bottyán János Laktanya, amelyben harckocsizó és lövészegységek állomásoztak. A laktanyában dolgozók és családjaik kiszolgálására a városban infrastrukturális fejlesztések kezdődtek és lakótelepek épültek. Az utolsó alakulat a MH 26. Bottyán János Gépesített Lövészdandár 1997-es felszámolásával lezárult egy fejezet a város történetében.[5]

Lenti gazdasági életében jelentős visszaesést okozott a rendszerváltás időszakában a laktanya bezárása, illetve az olajipar fokozatos megszűnése. A város és a kistérség számára a legfontosabb bevételi forrást napjainkban az erdőgazdálkodás mellett egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt: a határok jelképessé válása nyomán megélénkült a kereskedelmi és turisztikai tevékenység a térségben.

A város környékén fekvő kitűnő vadászterületen 1972-ben világrekorder trófeájú szarvasbikát ejtettek el.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A településen található Lenti vasútállomás, Lentiszombathelyen pedig Lentiszombathely megállóhely. Mindkettő a 23. számú Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal megállója, amelyen elsősorban elővárosi szerelvények közlekednek. Lenti továbbá az ágas-bogas keskeny nyomtávú Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik végállomása, amelyen a város és Kistolmács között van rendszeres személyszállítás.

Közút

[szerkesztés]

Lenti központja, csakúgy, mint az attól 2 kilométerre keletre fekvő Mumor városrésze is a 75-ös főút mellett fekszik, így jó összeköttetésben áll a Balaton vidékével, Zalaegerszeggel és Budapesttel, valamint Szlovéniával is. A város egyben közúti csomópont is, így innen indulnak a környező településekre vezető mellékutak is.

Ez utóbbiak közül a két legfontosabb a kilométer-számozása tekintetében itt véget érő, Letenye központjában induló 7538-as út, illetve az innen induló és a bajánsenyei határátkelőig tartó 7416-os út. Utóbbiból ágazik ki a város belterületértől északra a 7426-os út, a városhoz csatolt Lentikápolna, valamint Kerkabarabás és Zalabaksa központjai felé.

Több, korábban önálló község is tartozik a mai Lentihez, ezek közül a városközponttól keletre és északra fekvőket, Mumort, Bárhelyt, Bárszentmihályfát és Lentikápolnát a 7422-es út kapcsolja össze, míg a délkeletre fekvő Lentiszombathely a Borsfától Mumorig húzódó 7537-es úton érhető elé a város központja irányából.

A városban autóbusz-pályaudvart működtet a Volánbusz, ahonnan a környező településekre, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Keszthelyre, Veszprémbe és Budapestre járnak járatok.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]

Lenti a helyi "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
8779
8625
8024
7756
7615
7509
7348
7195
7056
6955
1990200120112016201720182019202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, német 1,38%, cigány 1%, szlovén 0,2%. 64,4% római katolikusnak, 2,4% reformátusnak, 0,46% evangélikusnak, 7,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 2,8% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent Mihály katolikus templom a város főterén. Freskóit ifj. Dorfmeister István festette.
  • Lenti vár: Kerka partján, a 75-ös főút mentén álló épület. Védelmi funkciói megszűnése után a 18. században barokk stílusú magtárrá alakították át. Eredeti részeit a folyó felől lehet szemügyre venni; valamint jól látható egyik bástyája is lőrésekkel. Az épület melletti várárokban kis horgásztó működik, de a vár épülete jelenleg üresen áll.
  • Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark
  • Lenti két városrésze: Lentiszombathely és Bárszentmihályfa értékes haranglábakkal rendelkezik.

A település híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

A város futballcsapata az 1980-as években a nemzeti bajnokság második vonalában volt, s olykor gyakran több ezer néző előtt játszott rangadókat Lenti város és kerülete, Lentikápolna futballcsapata. 2009 óta a megyei első osztályban szerepel a gárda, legjobb helyezése 2013-ban volt (2.).[18] A település futballcsapatának utánpótlásképzése az egyik legjobb a hasonló Zala vármegyei települések közül, a Lenti TE több volt játékosa játszott az NB I-ben szereplő Zalaegerszegi TE-nél. Lenti városa négy nagyobb labdarúgó tornának is helyet ad: Kerka Kupa, Sporttigris Kupa, Lenti Teremtorna és a Négy Város Tornája. Ez utóbbi az 1979-es évben városi rangot kapott települések - Lenti, Barcs, Celldömölk, Körmend - sportbarátságának fenntartása. A tornát minden év augusztus első hétvégéjén rendezik meg és minden évben másik város ad otthont az eseménynek.

2016-ban újjáalakult a Lenti Kosárlabda Klub. A megyei bajnokságban szerepel.

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 6. és a 27. fejezetben).

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ Lenti története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ https://www.kozterkep.hu/~/15440/magyar_honvedseg_26_bottyan_janos_gepesitett_loveszdandar_emlekmuve_lenti_1997.html
  6. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  10. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  11. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  12. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  13. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  14. ↑ Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  15. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  16. ↑ Lenti Helységnévtár
  17. ↑ Eredeti nevén Molnár Imre
  18. ↑ http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/265/bajnoki-mult

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenti&oldid=27540847”