Ugrás a tartalomhoz

Ukk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukk
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Ukk címere
Ukk címere		 Ukk zászlaja
Ukk zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásközség
PolgármesterTorsa Gergely (független)[1]
Irányítószám8347
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség277 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 36″, k. h. 17° 12′ 43″47.043419°N 17.211931°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 36″, k. h. 17° 12′ 43″47.043419°N 17.211931°E
Ukk (Veszprém vármegye)
Ukk
Ukk
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ukk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ukk község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A Marcal-medence déli részén fekszik; a szomszédos települések: Megyer, Rigács, Zalagyömörő és Gógánfa.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a 84-es számú főúton érhető el a legkönnyebben, központján a főútból kiágazó 7337-es út halad végig, és érinti a település határát a Zalagyömörő-Gógánfa között húzódó 7329-es út is.

Vonattal a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-, valamint a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon lehet eljutni a településre. Ukk vasútállomás a faluközponttól nyugatra található, közúti megközelítését a 7337-esből kiágazó 73 327-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Oklevélen először 1268-ban említik, Terra Vck néven. Később 1272-ben Possessio Vg, 1474-ben Wk, ezután pedig Uk alakban jegyezték fel.[3] A kora középkorban Uggyemerev (Ukkgyömörő) néven is összeírták.[4]

A török kiűzéséig jelentéktelen pusztaként tartották számon. Korai birtokosa az Ukky család volt. Ukky Jánost 1625-ben küldték a Rába mellé. Az Ukkyak után a Gyömörey és a szentgyörgyi Horváth családok birtokolták. 1400 és 1700 között a népesség keveset növekedett. 1715-ben is csak két jobbágy lakott itt a családjával. Az 1830-as években lecsapolták a Bertin (vagy Bertén) tavat, aminek következtében a környék népessége ugrásszerűen megnőtt. A 19. század elején már 500-an lakták a települést. A lakosság főbb tevékenysége a földművelés és az állattenyésztés volt, ami azóta is megmaradt. Jegyzőséget 1890 környékén kapott, postahivatala is nagyjából akkor létesült.[4]

1933-tól vezetékes vízhálózattal rendelkezik, 1945 után milliókat költöttek a település korszerűsítésére. 1909-ben építették újjá a falu plébániáját, ami a 16. század során, a török hódoltság alatt pusztult el. Temploma a 18. században épült. A település már 1928-ban körorvosi és kerületi állatorvosi székhely volt. Gyógyszertára az 1929-es év során épült. 1949-ben alakult itt meg az Új Élet Termelőszövetkezet Gyömörey Sándor egykori birtokán. A termelőszövetkezet 1969-ig önállóan működött, de 1970-ben egyesült a gógánfai, majd 1983-ban a sümegi termelőszövetkezettel.[4]

A rendszerváltás óta újra körjegyzőségi székhely. 2009. január 1-jén 298, 2015. január 1-jén pedig 325 lakosa volt.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bella István (FKgP)[6]
  • 1994–1998: Bella István (független)[7]
  • 1998–2002: Szita Zoltán (független)[8]
  • 2002–2006: Szita Zoltán (független)[9]
  • 2006–2010: Szita Zoltán (független)[10]
  • 2010–2014: Komendánt Irén (független)[11]
  • 2014–2019: Komendánt Irén (független)[12]
  • 2019–2024: Torsa Gergely (független)[13]
  • 2024– : Torsa Gergely (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
322
325
325
280
289
284
277
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1,8% németnek, 9,1% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,5%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 3,8% református, 0,7% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[15]

Sport

[szerkesztés]

A településnek egy megyei harmadosztályú labdarúgócsapata van.[16] Hivatalos nevén Ükki Tömegsport Egyesület.[16][17] Az egyesület képviselője Szita Zoltán.[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A templomkertben található Ukk első világháborús emlékműve, fekete márványlapján a következő felirattal: „A hazáért áldozták életüket. 1914-1918. Biczó Orbán, Csőbör Gábor, Farkas János, Gerecs Lőrinc, György Lajos, Kiss Kálmán, Lévai János, Lukonics Gyula, Németh István, Piszker Károly, Pörnyeszi Ferenc, Somogyi Lajos, Szita János, Szita István, Szita József, Kovács Dezső, Horváth János. 1939-1945. Baracskay Lajos, Bella István, Dancs János, Darabos János, Domján László, Erdős Antal, Kardos Lajos, Körmendi Imre, Móri Gyula, Nagy János, Németh János, Oláh István, Piszker Ferenc, Pörnyeszi József, Szita Károly, Tajnai József, Horváth Imre 1991. Csak az hal meg akit elfelejtenek. Zsupányi Károly, Pörnyeczi József.”[18]
  • A temetőben található tölvári és gyömörei Gyömörei János huszár őrnagy, 1848-as honvéd tűzmester szürke márvány síremléke.[18]
  • Gyömörey-kastély[19]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Lásd: Ukk a Sümegi Kistérség honlapján
  4. ↑ a b c Ukk története Archiválva 2009. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben ukk.hu
  5. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára[halott link] ksh.hu
  6. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  8. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  13. ↑ Ukk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  14. ↑ Ukk Helységnévtár
  15. ↑ Ukk Helységnévtár
  16. ↑ a b c Veszprém Megyei Labdarúgó Szövetség csapatai veszpremmlsz.hu
  17. ↑ Ukk Tömegsport Egyesület Archiválva 2010. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben ukk.hu
  18. ↑ a b Lásd az Eötvös Károly Megyei Múzeum honlapja
  19. ↑ Gyömörey-kastély muemlekem.hu

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukk&oldid=27534285”