Ugrás a tartalomhoz

Gyepükaján

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyepükaján
Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában[1]
Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában[1]
Gyepükaján címere
Gyepükaján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásközség
PolgármesterSzilágyi Lajos (független)[2]
Irányítószám8473
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség344 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség34,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″47.043539°N 17.328550°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″47.043539°N 17.328550°E
Gyepükaján (Veszprém vármegye)
Gyepükaján
Gyepükaján
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Gyepükaján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyepükaján község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokból következtethetően már a római korban lakott hely volt.

A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.

Nagykeszi

[szerkesztés]

A falutól két kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.

Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14–15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.

A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.

1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kopecskó Dénes (független)[4]
  • 1994–1998: Kopecskó Dénes (független)[5]
  • 1998–2002: Kopecskó Dénes (független)[6]
  • 2002–2006: Lovasi Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Lovasi Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Lovasi Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Trejer Gabriella (független)[10]
  • 2019–2024: Trejer Gabriella (független)[11]
  • 2024– : Szilágyi Lajos (független)[2]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Nagykeszi egykori templomának tornya, amelynek maradványai máig fennmaradtak. A templom védelmi jellegű épület is volt, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteket lőrésablakokkal látták el. Erre utal az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni. A templom megközelítően kör alakú kerítő falának nyomai máig jól kivehetők. Átmerője 30 méter körül volt. A templom a 12-13. században épülhetett, és Szent Péternek szentelték.

Galéria

[szerkesztés]
  • Árpád-kori templom romja a levegőből
    Árpád-kori templom romja a levegőből
  • Gyepükaján, Árpád-kori templom légi felvétel
    Gyepükaján, Árpád-kori templom légi felvétel
  • Nagykeszi község Árpád-kori temploma légi fotón
    Nagykeszi község Árpád-kori temploma légi fotón

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
323
322
313
340
344
351
344
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,6% volt római katolikus, 1,7% református, 0,6% evangélikus, 0,6% izraelita, 0,9% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (47,4% nem válaszolt).[13]

Források

[szerkesztés]
  • Várbarát: Gyepükaján, Nagykeszi [1]
  • Eltűnt Árpád-kori falu [2]
  • Acta hungarica [3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gyepükaján, nagykeszi templomrom. [2012. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  2. ↑ a b Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Gyepükaján Helységnévtár
  13. ↑ Gyepükaján Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyepükaján&oldid=27503066”