Ugrás a tartalomhoz

Kanjane

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanjane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállásfalu
Irányítószám22321
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség0 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság348 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 51′ 24″, k. h. 16° 15′ 08″43.856627°N 16.252161°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 24″, k. h. 16° 15′ 08″43.856627°N 16.252161°E
SablonWikidataSegítség

Kanjane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Knintől légvonalban 20, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 9 km-re keletre, a Knint Šibenikkel összekötő 33-as számú főúttól keletre, Dalmácia középső részén a Petrovo-mező területén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A Kanjane mező már a középkorban is ismert földrajzi helymeghatározás volt, amely szélesebb értelemben magában foglalta az a dombot és környékét ahol a mai Kadina Glavica található. A 14. században 1345 és 1379 között öt alkalommal is említik „campo Kanane”, illetve „Polye Kanyane” alakban.[2] Ebben az időben ez a vidék az ország egyik leghatalmasabb családjának a Nepilićeknek a birtoka volt. Területét 1522-ben foglalta el a török. Kanjane falu nevét 1530-ban a Livnói szandzsák egyik összeírásában említik először.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 447, 1910-ben 474 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a falu a szerb felkelők egyik támaszpontja volt. 1991-ben lakóinak 91 százaléka szerb, 8 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
447 0 364 400 433 474 401 507 510 514 495 444 367 233 17 3

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1782-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]