Ugrás a tartalomhoz

Ósopot

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ósopot (Șopotu Vechi)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségDalbosec
Rangfalu
KözségközpontDalbosec
Irányítószám327172
SIRUTA-kód52641
Népesség
Népesség466 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség31,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3337 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′ 30″, k. h. 21° 59′ 44″44.858232°N 21.995443°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 30″, k. h. 21° 59′ 44″44.858232°N 21.995443°E
SablonWikidataSegítség

Ósopot (románul Șopotu Vechi) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Stájerlakaninától 45 km-re délkeletre, az Almás-hegység északi lábánál. Közigazgatásilag Dalbosechez tartozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét patakjáról kapta. A román șopot szó 'csobogás'-t jelent. Először 1603-ban említették (Sopot).

Története

[szerkesztés]

Határában állott egykor Halmás vára, amely 1364-ben a kalocsai érsekségé, Zsigmond idejében királyi végvár volt. 1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtokolta. Pontos helye ismeretlen.

1603-ban Czorczok Ferenc egy, Vajda Gábor ¼ porta után adózott. 1717-ben 35 házból állt. 1775-től a Határőrvidék dalboseci századához, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott. 1800-ban 122 határőrcsalád lakta. 1828-ban 56 ósopoti család alapította Újsopotot. 1843/44-ben az Almás vidékének falvai közül egyedül itt nem működött hivatalosan sem iskola.

Lakossága

[szerkesztés]

1900-ban 1443 lakosából 1441 volt ortodox román.
2002-ben 758 lakosából 753 volt román nemzetiségű; 693 ortodox és 64 baptista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Tíz vízimalom.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dumitru Țeicu: Moara de apă din Banat. Cluj-Napoca, 2012

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]