Ósopot
Ósopot (Șopotu Vechi) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Dalbosec |
Rang | falu |
Községközpont | Dalbosec |
Irányítószám | 327172 |
SIRUTA-kód | 52641 |
Népesség | |
Népesség | 466 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 31,9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3337 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 51′ 30″, k. h. 21° 59′ 44″44.858232°N 21.995443°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 30″, k. h. 21° 59′ 44″44.858232°N 21.995443°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ósopot (románul Șopotu Vechi) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Stájerlakaninától 45 km-re délkeletre, az Almás-hegység északi lábánál. Közigazgatásilag Dalbosechez tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét patakjáról kapta. A román șopot szó 'csobogás'-t jelent. Először 1603-ban említették (Sopot).
Története
[szerkesztés]Határában állott egykor Halmás vára, amely 1364-ben a kalocsai érsekségé, Zsigmond idejében királyi végvár volt. 1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtokolta. Pontos helye ismeretlen.
1603-ban Czorczok Ferenc egy, Vajda Gábor ¼ porta után adózott. 1717-ben 35 házból állt. 1775-től a Határőrvidék dalboseci századához, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott. 1800-ban 122 határőrcsalád lakta. 1828-ban 56 ósopoti család alapította Újsopotot. 1843/44-ben az Almás vidékének falvai közül egyedül itt nem működött hivatalosan sem iskola.
Lakossága
[szerkesztés]1900-ban 1443 lakosából 1441 volt ortodox román.
2002-ben 758 lakosából 753 volt román nemzetiségű; 693 ortodox és 64 baptista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]Tíz vízimalom.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dumitru Țeicu: Moara de apă din Banat. Cluj-Napoca, 2012
Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78
- Țara Almăjului: Cercetări monografice realizate de echipa Institutului Banat-Crișana în anul 1939