Bényes
Bényes (Biniș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Doklény |
Rang | falu |
Községközpont | Doklény |
Irányítószám | 327176 |
SIRUTA-kód | 52678 |
Népesség | |
Népesség | 630 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 192 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 21° 40′ 45″45.339201°N 21.679291°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 21° 40′ 45″45.339201°N 21.679291°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bényes románul: Biniș, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Boksánbányától délnyugatra, Krassófüzes, Várboksán és Doklény közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bényes, Belényes nevét 1349-ben locum seu situm v-e in districtu de Kues Belenus formában említette először oklevél. 1351-ben p. Benenys, 1370-ben p. Belenus, 1371-1372 között kenezius de Bynus, 1650-ben Bényes, 1808-ban Binis val., 1888-ban Binis, 1913-ban Bényes alakban írták.
1370-ben p. Belenus Kövesdi (boksáni) kerülethez tartozó faluhely, melyet a király telepítés céljából 1349-ben Hench fia Jánosnak és Márknak adott. 1371-1372 között kenéze kenezius de Bynus volt említve az oklevelekben, tehát ekkortájban települhetett. 1428-ban Belenus néven Székás határosaként tüntették fel.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Binyis, oláh falu, Krassó vármegyében, Dognácskához 1 1/2 mérföldnyire: 5 katholikus, 1371 óhitű lakossal, roppant erdőséggel; óhitű anyatemplommal, s igen nagy határral. Földesura a kamara.” 1891-ben A Pallas nagy lexikona így írt Bényesről: „Bényes, Binis/Biniş, kisközség Krassó-Szörény vármegye bogsáni járásában, 1876 oláh lakóval. Máz nélküli, rücskös felületű fazekak készültek Bényesen, ahol szintén I. fokozatú agyagot bányásztak. Ez a típus is képviselve van a Néprajzi Múzeum gyűjteményében az 1896-os kiállítás anyagából.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott. 1910-ben 1838 lakosából 1793 román, 33 német, 8 magyar volt. Ebből 1797 görög keleti ortodox, 38 római katolikus volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7 479. o.
- A Pallas nagy lexikona
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 51. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.