Ugrás a tartalomhoz

Szakalár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakalár (Socolari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségCsiklófalu
Rangfalu
KözségközpontCsiklófalu (Ciclova Română)
Irányítószám327077
SIRUTA-kód51975
Népesség
Népesség158 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 21° 43′ 42″44.943784°N 21.728290°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 21° 43′ 42″44.943784°N 21.728290°E
SablonWikidataSegítség

Szakalár románul: Socolari, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Oravicabányától délre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Szokolár nevét 1363-ban említette először oklevél Mykch f. Finta de Zakalar formában. Nevét udvari solymászokról kaphatta.

1363-ban és 1428-ban Zakolar, 1449-ben Zokolar, 1808-ban Szokolár h., Szokolariu val., 1913-ban Szakalár néven írták írták.

1319 előtt a falu birtokosai a Szokolári nemesek voltak, azonban 1363-ban Henc fia János ilyédi várnagy a nemesek kövesd(patak)i és szokolári birtokrészét elfoglalta.

Szokolár és Patak határán, a 664 m Cetatie hegyen (1884/91. tk) álltak Ilyéd vár [1] romjai. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Szokolán, Krassó vármegyében, 6 katholikus, 1159 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt közel egy régi hegyi váromladék, melly közönségesen Potoki várnak hivatik, de eredete bizonytalan. Találnak itt néha régi pénzeket is.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.

1910-ben 1369 lakosából 1352 román, 9 magyar, 2 német volt, melyből 1357 görög keleti ortodox, 1 görögkatolikus, 3 római katolikus, 1 református, 6 evangélikus és 1 izraelita volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Szakalár egy régi térképen