Tinkova
| Tinkova (Tincova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Szákul |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szákul |
| Irányítószám | 327327 |
| SIRUTA-kód | 53782 |
| Népesség | |
| Népesség | 453 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 18″, k. h. 22° 08′ 28″45.571749°N 22.141109°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 18″, k. h. 22° 08′ 28″45.571749°N 22.141109°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tinkova románul: Tincova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Tinkova, Tinkó nevét 1411-ben említette először oklevél p. Tinkova, in districtu Sebes formában. 1429-ben p. Also-Tinko, 1440-ben Tinko inferior in districtu Karansebes, 1464-ben pr. Tynko in districtu Lugas, 1531-ben v. Tjynkowa, 1559-ben Tynkova, 1635-ben Tinko, 1808-ban Tinkova, 1913-ban Tinkova néven írták.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól keletre, a Temes jobb parti úton fekvő település.
Története
[szerkesztés]1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Tinkova, oláh falu, Krassó vármegyében, a Temes mellett, 1 katholikus, 744 óhitű lakossal, anyatemplommal. Bírja a Házy család.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
1910-ben 793 lakosából 770 román, 6 magyar volt. Ebből 771 görög keleti ortodox, 16 római katolikus volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Őskőkorszaki település feltárása a falu mellett, a Temes folyó partján; a romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10889 sorszámon szerepel.[1]
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Timotei Popovici (1870. augusztus 20. – 1950. szeptember 11.) román zeneszerző, pap, pedagógus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 243. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
