Ugrás a tartalomhoz

Borló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borló (Borlova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségSebesrom
Rangfalu
KözségközpontSebesrom
Irányítószám327406
Körzethívószám+40 x55[1]
SIRUTA-kód54430
Népesség
Népesség1342 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 03″, k. h. 22° 21′ 07″45.367375°N 22.352001°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 03″, k. h. 22° 21′ 07″45.367375°N 22.352001°E
SablonWikidataSegítség

Borló (románul: Borlova) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kis-havas nyugati lábánál, Karánsebestől 12 km-re délkeletre, a Sebes patak jobb partján, Sebesrom és Bolvás közt fekvő település.

Nevét a Borlova patakról kapta, mely az Isworu Frapsenului, és az Isworurli nevű csermelyek egyesülésével jött létre, és a falunál a Sebes patakba ömlik. Mind a két csermely a Kis-havasban ered.

A falu nevét 1519-ben említette először oklevél Borlowa alakban, Koszta János de Borlowa királyi ember nevében. 1640-ben Borlova névvel írták le. Az 16901700-as összeíráskor nevét Birlova alakban jegyezték fel. 1808-ban Borlová, 1888-ban Borlova, 1913-ban Borló néven volt említve.

Története

[szerkesztés]

1617-ben Bethlen Gábor karánsebesi Kún Dániel karánsebesi és lugosi vice-bánnak egy birtokrészt adományozott itt. 1640-ben Tivadar Gergely, korábbi Szörény vármegyei alispán, majd 1699-ben pedig Literati Dávid birtoka volt. 1603-ban a portalis összeírásban Tivadar János 1, Pestesi Lajos 2, Thar Imre l, Lada István 1, és Supa Mihály 1 portával szerepelt.

A katonai határőrvidékben az oláhbánsági határőrezred karánsebesi századához tartozott, és azon első 35 helységek egyike volt, melyek a zsupaneki zászlóalj területét képezték. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 1665 lakosából 1644 fő román, 17 pedig magyar volt. Ebből 1644 görögkeleti ortodox volt.

A 2002-es népszámláláskor 1501 lakosa közül 1500 fő román, 1 szerb volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Források

[szerkesztés]