Alsólupkó
Alsólupkó (Liubcova) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Berszászka |
Rang | falu |
Községközpont | Berszászka |
Irányítószám | 327029 |
SIRUTA-kód | 51494 |
Népesség | |
Népesség | 918 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 21° 53′ 35″44.657416°N 21.892964°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 21° 53′ 35″44.657416°N 21.892964°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsólupkó, 1911-ig Ljupkovadolnja (románul: Liubcova vagy Liubcova de Jos, szerbül: Љубкова, csehül: Libková) falu Romániában, a Bánságban, az Al-Dunánál. Újmoldovától 30 km-re kelet–délkeletre, a Duna bal partján található.
Története
[szerkesztés]A török hódoltság előtt települt szerb lakossággal. Névváltozatai: Dolna Lupqıva (1554), Lyubkowa (1689), Dolna Lupkova (1829), Alsó Liupkova (1840), Ljubkova dolnja (1873). Neve a Ljubko délszláv férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[1]
Lupkova palánkvárát a törökök 1600 körül építették. Kezdetben hetven, később kb. negyven fős, főként martalócokból álló helyőrség védte. 1689-ben felhagyták.[2]
Lakói korábban a mai falutól egy kilométerre keletre, a Veliki Breg nevű helyen éltek. 1721-ben németeket telepítettek be, de a szerbekkel való feszültségeik miatt nemsokára továbbköltöztek.
1774-től a katonai határőrvidékhez tartozott. 1788-ban a támadó török hajóhad legénysége kétnapos harcban felőrölte a Koča Anđelković vezette határőr csapatot. Az életben maradtakat karóba húzták.
A Határőrvidék feloszlatása után Szörény, majd Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1900-ban 1561 lakosából 1204 volt szerb, 246 román, 51 cigány, 33 cseh és 23 német nemzetiségű; 1499 ortodox és 60 római katolikus vallású.
2002-ben 1258 lakosából 764 volt román, 323 szerb, 109 cigány és 55 cseh nemzetiségű; 1162 ortodox és 66 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
- ↑ Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. 3. Budapest, 2007, 1423-24. o.
Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78 Archiválva 2009. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A templomról (magyarul)
- A templomról (szerbül)