Sámediggelága ođasmahttin lea fas ovdáneame, ja dál dat lea stáhtaministtar Petteri Orpo ráđđehusa gieđain. Stáhtaráđđi gieđahallá evttohusas sámediggelágas otne duorastaga.
Lága ođasmahttin lea dál juo njealját ráđđehusa beavddi alde.
Dálá sámediggeláhka lea boahtán fápmui jagis 1995, ja dan ođasmahttima álge válmmaštallat 11 jagi dassái.
Dákkár leamašan sámediggelága mátki ođasmahttinplánain otná beaivái
Jagis 2012 ásahuvvui bargojoavku čielggadit sámediggelága rievdadandárbbuid. Dan maŋŋá leat leamaš vel guokte doaibmagotti, mat leat válmmaštallan sámediggelága ođasmahttima.
Lága háliidit ođasmahttit Sámedikki hálddahusa ja válgavuogi oasil, ja sápmelašmeroštallan leamašan ášši, mii lea boktán ollu ságastallama ja juohkán oaiviliid.
Katainen ja Stubb ráđđehus
Jyrki Katainen ráđđehusa ja geasis 2014 ovddosguvlui Alexander Stubb ráđđehusa áigge sámediggelága ođasmahttin duolmmastuvvui johtui. Jagis 2012 dahke čielggadeami sámediggelága ođasmahttindárbbuin. Seamma jagi ásahuvvui doaibmagoddi, man bargun lei válmmaštallat evttohusa lága ođasmahttimis. Smiehttamuša almmustahtte jagis 2013.
Lága gieđahalle riikabeivviin jagis 2014, muhto dalá riekteministtar Anna-Maja Henriksson gesii ráđđehusa evttohusa eret njukčamánus 2015.
Váljagottiid evttohusain sápmelašmeroštallan livččii bisson seammaláganin ja ráđđehus oinnii, ahte ođđa láhkaevttohus ii šat vástidan dan hápmosa, man Sámediggi lei dohkkehan.
Sipilä ráđđehus
Juha Sipilä ráđđehusa áigge jagis 2017 ásahuvvui fas sámediggelága ođasmahttima válmmaštalli doaibmagoddi, man jođihii riektediehtagiid doavttir Pekka Hallberg. Doaibmagotti doarjjan ásahuvvui maid parlamentáralaš čuovvunjoavku, mas ledje ovddasteaddjit riikkabeaijoavkkuin ja Sámedikkis.
Doaibmagoddi almmuhii smiehttamušas geasset 2018, ja čakčat Sámediggi hilggui evttohusa sámediggelága ođasmahttimis. Sámedikki stivra evttohii dievasčoahkkimii lága hilguma. Dalle sámediggeáirasat hupme kompromissaevttohusas ja lohke, ahte geahččaleapmi ii leat juksan maid leat háliidan.
Rinne ja Marin ráđđehus
Antti Rinne ráđđehusprográmmii čállojuvvui geassit 2019, ahte bargu sámediggelága ođasmahttima ovdii jotkojuvvo. Seamma plána lei maid Sanna Marin ráđđehusprográmmas, ja jagis 2020 ásahuvvui goalmmát doaibmagoddi válmmaštallat sámediggelága ođasmahttima. Dan jođihii riekteministeriija kansliijahoavda Pekka Timonen.
Doaibmagotti smiehttamuš almmustahttui jagis 2021.
Stáhtaministtar Sanna Marin mearridii addit ášši riikabeivviide ráđđehusbaji maŋimus vejolaš beaivve skábmamánu 17. beaivve 2022, vaikko áššis eai lean ovttamielalaččat ráđđehusas. Guovddášbellodat ii dohkkehan evttohusa.
Riikabeivviid sáttaságastallama maŋŋá ášši ovddiduvvui vuođđoláhkaváljagoddái, gos dat gopmánii vahkku ovdal riikabeivviid válgabottu. Váljagotti ságadoalli Johanna Ojala-Niemelä logai dalle ahte áigi nogai.
Buot diimmá mohkiid beasat lohkat dáppe.
Orpo ráđđehus
Dálá stáhtaministtar Petteri Orpo ráđđehus lea lohpidan doalvut sámediggelága ođasmahttima riikabeivviide vel dán jagi bealde. Dán háve lága áigot ođasmahttit Timosa doaibmagotti smiehttamuša vuođul ovttas Sámedikkiin.
Juovlamánu álggus Sámediggi ja riekteministeriija ráđđádalle sámediggelága evttohushápmosis. Evttohus boahtá almmolažžan dan maŋŋá, go dat addojuvvo stáhtaráđis.
Stáhtaráđđi gieđahallá evttohusa sámediggelágas otne duorastaga čoahkkimisttis, mii álgá diibmu 13.